Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-130
594 CXXX. OBSZÁGOS ÜLÉS. toAJLJ5L» OJttAZlA.vrfJA U 1 JI^ ÍN 1868. dectember 4-én Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : Az erdélyi unió foganatosítására vonatkozó törvényjavaslat a véderöról s a honvédségről Bzóló törvényjavaslatokban tett módosítások, végre a közös nyugdijakról, a függő államadósságok ellenőrzéséről s a budapesti kisajátításokról sióló törvényjavaslatok tárgyaltatnak s elfogadtatnak. A főrendi tisztviselők és szolgák állandósitUtnak. A kormány részéről jelen vannak: Festetics György gr. és Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. u. 6 órakor. Elnök: A jelen ülés jegyzőkönyvét Nyáry Gyula b. fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Sztáray Antal gr. jegyzi. Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök! méh. főrendek! Tiszteletteljesen van szerencsém a hármas állandó bizottság nevében a védrendszeri és honvédségi törvényre nézve közbejött módosításokat ezennel a mélt. főrendeknek átnyújtani, azon megjegyzéssel, hogy ezen módosítások igen sürgősek, s ennek következtében igen kérném azoknak még a mai napon tárgyalását elrendelni. Elnök: Mihelyt a napirenden levő tárgyak be lesznek fejezve, erre kerül a sor. Cziráky János gr.: Gr. Sztáray Antal jegyző ur utólag fogja aláírni a jelentést. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző {olvassa a bizottság jelentését az erdélyi unióra vonatkozólag. v ) Elnök: Mielőtt a törvényjavaslat felolvastatnék, talán a mélt. főrendek a törvényjavaslat elve és lényege iránt méltóztatnának nyilatkozni. Wenckheim Béla b. belügyminiszter: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Bátor vagyok a Magyarország és Erdély egyesülésének részletes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a méltóságos főrendek kegyes figyelmébe ajánlani. Nem kívánom elősorolni mindazon okokat, melyek ezen törvényjavaslat életbeléptetése mellett szólnak; csak felemlitni akarom azon minden czélszerüségi okok felett álló indokot, hogy az »)Lásd fts Irományok 290-ik számát. 1848-ki pozsonyi VII-ik, és ugyanazon évi kolozsvári országgyűlésnek I-ső törvényczikkét, mely kötelességévé teszi a kormánynak, hogy az ez érdemben kiküldött országos bizottság munkálata és javaslata alapján az erdélyi uniónak végrehajtása és részletes szabályozása iránt a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszszen. Az 1848-ban ez érdemben kiküldött tiszteletteljes emlékű gr. Teleki József elnöklete alatt működött országos bizottság ez érdemben munkálkodott, és működését akkoriban be is végezte, olyformán, hogy annak munkálata mind a 48-ki kormánynak, mind az akkori országgyűlésnek anyagul és alapul szolgált. Hogy be nem fejezte működését, az akkori szomorú eseményeknek kell tulajdonítani. Azonban bekövetkezett az idő, a midőn, azt hiszem, a kormány kötelességében áll: az unió tökéletes végrehajtása és részletes szabályozása iránt törvényjavaslatot terjeszteni a törvényhozás elé. Azonban nem csak ezen törvényes ok, hanem Erdélynek helyzete is kívánatossá és szükségessé teszi, miután Erdély jelenleg is mind közigaztási, mind igazságszolgáltatási tekintetben ideiglenes provisorius rendelkezések alatt áll, s követeli méltán Erdélynek lakossága az unió végleges rendezését, miután eddig nem élvezhették azon jogokat, melyeket a magyar állam minden polgárának ad. Ennélfogva mind törvényesség, mind méltányosság éa czélszerüség tekintetéből ezen törvényjavaslatnak még ezen törvényhozás alatt törvényerőre emeltetését szükségesnek s czélszerünek tartom, annál inkább, mert azon esetben is, hogy ha ez törvénynyé emeltetik — min kételkedni nem lehet — még igen hosszú ideig fog tartani, hogy az véglegesen és akként keresztülvitessék, hogy azon sa-
