Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-127
CXXVII. OSSZÁGOS ÜLÉS. 573 szóló törvényjavaslatokat, ugy, mint a képviselőház azokat elfogadta, az ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt felolvasás és alkotmányos hozzájárulás végett van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző {oh ássa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök: Ugy hiszem, a mellékleteket felolvasottaknak tekintik a mélt. főrendek. Azok ki fognak nyomatni, J ) szét fognak osztatni és az állandó bizottságnak a végből kiadatni, hogy véleruényök kíséretében a mélt. főrendeknek mielőbb nyújtsa be. Es erre vonatkozólag vagyok bátor felkérni a mélt. főrendek azon tagj vit, kik az állandó bizottságba megválasztattak, méltóztassanak ülés végével itt maradni s egy úttal ezen törvényjavaslatokkal együtt, a nemzetiségi törvényt is tanácskozás alá venni. Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek ! Méltóztassanak kegyesen megengedni, ha azon észrevételt vagyok bátor tenni, hogy az imént átküldött törvényjavaslatok közt van egy vasúti törvényjavaslat is. Ezen vasúti törvényjavaslatot kérném a vasúti bizottságnak kiadatni és nem a hármas állandó bizottságnak, mert ez amúgy is eléggé el van foglalva. Azonkívül bátor volnék szintén a munkaszaporitás elkerülése végett megjegyezni, hogy abeczikkelyezési törvényjavaslatot talán nem is szükség valamely bizottságnak átadadni, mert ez nem más, mint a dolog természetéből folyó következmény. Ezen beczikkelyezések mindig meg szoktak történni, midőn érsekség vagy püspökség felállíttatik. Ez ő felségének kizárólagos jogai közé tartozik, azért erre nézve azt hiszem, véleményezés talán nem is fog igényeltetni, hanem azonnal tárgyalás alá vétethetik. Elnök: Azt hiszem, talán mégis czélszerübb lesz a bizottságnak kiadni, mert lehet egy vagy más szerkezeti módosítás és e részben lesz módja a bizottságnak rövid jelentést tenui. De a vasúti törvényt illetőleg tökéletesen igaza van ő nméltóságának, hogy arra speciális bizottság levén kiküldve, a törvényjavaslat ahhoz utasítandó. (Helyeslés.) Már most folytatjuk az előbbi tárgyalást. Szécsen Antal gr.: Nagymélt. elnök ur ! mélt. főrendek! A tárgyról magáról igen röviden fogok nyilatkozni. Azon igen éles elméjű és, felfogásom szerint, sok tekintetben alapos fejtegetések, a melyeket az előttem szólott felhozott, felfogásom szerint ujabb bizonyságul szolgálnak arra, hogy e tekintetben a törvénynek különböző magyarázatot lehet adni: ') Lásd az Irományok 276— 281 dik számait mert, ha oly éles okoskodás szükséges a törvény értelmének meghatározására, kétségkívül áll az, hogy a törvény értelmének tisztaságáról szó nem lehet. Felfogásom szerint a törvényjavaslat határozatlan értelme legalább onnan ered, hogy a VIII. fejezet czime a 116. §-szal egy értelemben nincsen, mert aczim tovább megy, mint az egyes §-ok. De tagadom egyátalában, hogy nem mindig lehetséges a törvényeket oly módon szerkeszteni, hogy azok értelme felett semmi kétség ne támadhasson. Megengedem, hogy minden törvény különböző magyarázatoknak ki lehet téve, de, hogy a törvény alkotásakor, a midőn arra figyelmeztetik a törvényhozó, hogy a törvénynek kétes az értelme, lehessen arra hivatkozni, hogy ez egyátalában a törvények hiánya szokott lenni, és ez alapon a tisztább szövegezést vissza lehessen utasítani : azt, felfogásom szerint, a törvényhozó állásával megegyeztetni nem tudom. Ezeket megjegyezve, óhajtásom oda megy ki, hogy a VIII fejezet czime öszhangzásba hozassák a 116. §. szövegével, s az mondassák: a községi népiskolai hatóságokról. Azok, a miket ő excája a cultusminiszter iir a kalocsai érsek ő exeájának felelt, azok, nem titkolhatom el, nem voltak feleletek azon aggodalmakra, a melyeket ő excellentiája felhozott. Mert ő excellentiája nem azt vette kérdésbe, hogy ezen törvény 80. §-ában igen messze kiterjedő autonóm jogokat ad a kormánynak, hanem azt vette kétségbe, hogy a felekezeti iskolák a községi hatóság alá lennének rendelve. Arra nézve pedig ő excellentiája nyilatkozatában feleletet nem látok. Ez alkalommal nem mulaszthatom el sajnálatomat kifejezni részemről t. barátom a bihari főispán egyik indokolására, melyet felhozott azon tekintetből, hogy az ülésszak végén módosításokat tenni nem lehet a nélkül, hogy a törvény létrejöttét koczkáziassuk. Már ezen indokolás mindig többé-kevésbbé opportunitásból van merítve, és arra állapittatik, hogy az országgyűlés mostani idejében, a leglényegesebb kérdéseket kivéve, a két ház között ujabb discussióra vagy a kérdések akár miképi hosszabb fejtegetésére alkalmat adni nem kell. El akarom fogadni ezen okot; de azért engedje meg, azon egyéni meggyőződésemet kifejezhetnem, meglehet, hogy csalatkozom, de azt hiszem, hogy ezen szempontból indulva ki, sokkal inkább megfelel a tábla méltóságának, sokkal inkább megfelel a tárgyalások komolyságának, hogy ha egyenesen azon indítvány tétetik, hogy bizonyos törvényjavaslat bizonyos tekintetetekből en bloc fogadtassák el, a mely elfogadás azonban nem zárja ki azt, hogy az egyes §-ok felolvastassanak. Ily módon valamely törvényjavaslatnak minden módosítás nélküli elfogadtatása biztosítva
