Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 557 képet lehet előállítani a közös iskolákról is, melyekben szintén kitűnő iskolamesterek működhetnek,kik az egyes felekezeti kérdéseket érintetlenül hagyva, a gyermekeknek erkölcsi érzületét erősitik, rnig azon egyházi férfiak, kik az általam indítványozott iskolában mint hit- és erkölcsoktatók, ezután a magok buzgósága által, épen olyan vagy még nagyobb eredményeket fognak előidézhetni a gyermekek vallási oktatására nézve, mint a mily eket ő excellentiája a hitfelekezeti iskolától vár. ítéletünkre irányadó nem a felekezeti vagy közös iskola eszménye, hanem csak a tapasztalás lehet: és kérdem ő exeellentiáját, vajon azon iskolamesterek többségénél, kik felekezeti iskolákban alkalmaztatnak, föl teheti-e azon buzgóságot, és főkép azon magas műveltséget, mely arra szükséges, hogy a tanító minden egyes, bármily különböző tárgyat arra használjon fel. hogy azáltal a vallásos érzületet erősítse? En azt hiszem, hogy ő excellentiája, ki most a hazában létező tisztán felekezeti iskolákat ismeri, ezen iskolák tanítóiról ezen véleményben nem lehet. itt tehát a gyakorlat nem bizonyítja azt. mitő excja állított: de ép oly kevéssé bizonyítja a tapasztalás azon másik állítását, hogy a közös iskolák a vallásos érzületet gyengítik: mert épen azon országókban, melyekben közös iskola létezik, a vallásos érzület nem csak nem gyengébb, hanem erősebb, mint ott, hol kizárólag felekezeti iskolák léteznek. Én ezt nem tulajdonítom a közös iskolának, sőt korántsem állítom, hogy a közös iskolák a vallásos érzület szilárdítására ked vezőbbek, mint a a felekezeti iskolák; csak azt mondom, hogy a nép érzelmei s a vallásos kérdésekben való buzgósága nem a felekezeti vagy nem-felekezeti iskoláktól függ, hanem függ egészen más okoktól, s főkép azon neveléstől, melyet az egyesek nem az iskolában, hanem az életből nyernek, függ azon befolyástól, melyet az egyes egyházaktól elvenni, ha azok kötelességüket teljesitik, a törvényhozásnak nem áll hatalmában. Ezen s több más ellenvetéseknél, melyek a ház asztalán fekvő törvényjavaslat ellen intéztettek, őszintén megvallom, alig gondolhattam, hogy azok az általam indítványozott törvényjavaslat ellen irányoztattak. Előadatott, mennyire szükséges, hogy a népnevelés vallásos legyen, előadatott, mennyire érdekében fekszik az államnak is, hogy polgárai nem csak tudósoknak, hanem vallásos, erényes embereknek neveltessenek, előadatott ennek következésében, mennyire káros az iskolák vallástalansága. Vannak, ez kétségtelen, vallástalan iskolák, azaz olyanok, melyekből a vallás-oktatás kizáratott; de ki mondhatja ezt a törvényjavaslat által indítványozott iskolákról? Ezek, és az úgynevezett felekezeti iskolák közt csak egy különbség van : ez abban áll, hogy az úgynevezett felekezeti iskolában az oktatásnak többi tárgyai a hit- és erkölcsi oktatással együtt egy világi iskolamester által adatnak elő; azon törvényjavaslat értelmében pedig, mely a ház aszta'án fekszik, a hit- és erkölcstan, rendes és kötelezett tantárgya ugyan a közös népiskolának is — miben a törvényjavaslat a Hollandban s Amerikában létező közös iskolák rendszerétől eltér (mely szerint a hittan előadása a közös iskolából kizáratik)— csak hogy a hit-és erkölcstan a közös iskolában nem világi iskolamester, hanem egyházférfiak által adatik elő a gyermekeknek, azaz olyanok által, kik kétségkívül leginkább hivatvák arra, hogy a népet és így a gyermekeket is a hitre oktassák. És én. hu nem vitatom is azt, hogy oly iskola, hol a vallás, a hit- és erkölcstan egyházférfiak által taníttatik, minden esetben buzgóbb keresztyéneket fog nevelni: legalább arra nézve meg vagyok nyugtatva, hogy ha az ilyen iskolában roszabb keresztyének neveltetnének, ennek semmiesetre nem a törvény rendelete lenne oka, mely a vallási oktatást az egyházférfiura bízta. Mikiesznek a törvénynek eredményei a közös és felekezeti iskolák egymás közötti viszonylagos számára nézve ? azt előre meghatározni nem lehet, miután az a dolgok természeténél fogva nem a végrehajtó hatalomtól, hanem egyedül és kizárólag csak az egyes hitfelekezet buzgóságától és áldozatkészségétől függ. Egyről primás ő herczegségének nyilatkozata után meg vagyok győződve : hogy e hazában azon felekezet, melynek ő élén áll, ép ngy, mint a többi, el fog követni mindent, hogy a népnevelés a lehető legsikeresebben haladjon. Azon nyilatkozata után. melyet primás ő herczegsége csakugyan tett, nem lehet kétsége senkinek, hogy a nemzet, mely a népvevelés ügyét fő feladatai egyikének ismeri, nem számolhat biztosabb támaszra, sehol, mint épen azon férfiaknál, kik a felekezeti iskolák mellett buzogva, mindenek előtt vallásos embereket akarnak nevelni, de kik bizonyosan mindent el fognak követni, hogy azok egyszersmind a hazának jó polgárai legyenek, valamint Magyarország törvényhozása és kormánya soha nem fog megfeledkezni arról, hogy a vallásosság a polgári erényeknek legerősebb támasza, és hogy azok, kik saját vallásos kötelességeikhez legszilárdabban ragaszkodnak, leghívebben fognak ragaszkodni a hazához és a haza iránti kötelességeikhez is. (Elénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szólani kíván, az átalános vita befejezettnek tekinthető. Ez esetben. ugy hiszem, a szavazás legegyszerűbb módja az, ha a mélt. főrendek a felett nyilatkoznak, vajon az