Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 499 Vay Lajos b.: Megvallom, e nagy elvvel, melyet ma többször felhozatni hallottam, t. i. szabad államban szabad egyház, ezen elvvel én ugy vagyok, mint a repüblika elvével: azt hiszem, a polgári feladatnak talán non plus ultrája, midőn az egész világon republikák lesznek ; de nem tartom összeférhetőnek még századokig az emberi gyöngeséggel. így azon eszme: szabad államban szabad egyház, bizonyosan igen magasztos eszme; hanem azt tartom, hogy gyakorlatban ez is igen nehezen kivihető, még oly országban is, hol úgyszólván egy a vallás, mint pl. Spanyolország, PortugaJlia. De még nehezebb oly országban, hol sok vallásfelekezet egymás mellett élni kénytelen. E nézetben e mai nap is némikép megerősített, mert most mintegy kötelesség szerint a mélyen tisztelt fő klérus több tisztelt tagjai, a herczeg-primás és kalocsai érsek ő nagyméltóságuk is oda nyilatkoztak, hogy itt nem tehetnek semmi eoncessiot, mert a dogma nem engedi. Kimondatott a herczeg-primás ő herczegsége által az is, hogy ezt soha meg nem engedi. Már most ha — miután a 48-iki 20. törvényczikk kimondotta a vallásfelekezetekre nézve a tökéletes viszonosságot— hasonlólag azt mondanák a többi vallásfelekezetek, hogy: mi is ettől a kívánságunktól el nem állhatunk: azt hiszem, ekkor a béke, egyetértés fel volna zavarva, ha a törvényhozás közbe nem jönne. Ennélfogva az államnak kell a vég szót kiüjondani. En igen hódolok azon eszmének, hogy szabad államban szabad vallás; de szabad államban szabad egyház, ezt én még el nem fogadhatom. Azokból, miket tegnap e 'tárgyra nézve kimondottam, elvileg, kiindulva abból, hogy az egyenlőség és viszonosság elve a vegyes házasságokra nézve csak akkor állíttatik fel, ha a protestáns fél nem rendeltetik alá oly bíróság ítéletének, mely nem az ő vallása tanai szerint ítél: miután a czélt a biharmegyei főispán úr indítványa által elérve látom, azt pártolom. A kalocsai érsek ö excellentiája igen szépen ecsetelte és ékesen szólással szivrehatólag állította elénk azon szerencsétlen félnek helyzetét, ki vegyes házassága után felmentetik ugyan az együtt lakástól, de másik frigyet nem köthet, míg a másik fél köthet. Itt sértve látja a viszonosságot és egyenjogúságot, melyekre épen mi hivatkozunk. Ebben igaza van; de arról, azt hiszem, a törvényhozás nem tehet, hanem ez következése annak, hogy vallása szabályai ezt rendelik. A viszonosság és kölcsönösség elve egyébiránt az általunk idézett törvényben nem egyesekre mondatott ki, hanem kimondatott a felekezetekre. Radvánszky Antal főispán: Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagyok felszólalni; hanem igen rövid leszek, csak egy pár szóval felelek, mert nem titkolhatok el egy pár észrevételt a kalocsai érsek azon állítására, hogy a katholikus fél volna a szenvedő. Erről, kérem, az én nézetem szerint, a protestáns fél nem tehet, azt az ő vallásának szabálya hozza magával. Wenckheim László b.: Helyesen szólalok-e fel ? megengedik-e a ház szabályai, hogy beleszóljak? Én fölírattam magamat a szólásra. Radvánszky Antal főispán: Engedelmet kérek! En kérdeztem a jegyzőt, s ő azt mondta, hogy senki sincs már fölírva. Különben méltóztassék szólani. Wenckheim László b.: Mélt. főrendek! Igen sajnálom, de kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy a bihari főispán úr indítványát részemről szintén nem pártolhatom. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy azért nem pártolom, mivel azon elveket, melyek főispán urat azon indítvány megtételére indították, nem helyeslem ; kimondom, hogy igen is, én magam is azon véleményben vagyok, hogy ezen sérelmes állapotok a tőrvényhozás utján megszüntessenek. En e tekintetben tökéletesen egyetértek mindazon m*akkal, kik e véleményt magokénak vallják. Az igaz, hogy e tekintetben eltérők az egyház főpapjainak nézeteitől, mert azoknak nézetei természetesen korlátozva vannak vallási meg-fi; vőződésöknél fogva. En ugyan szintén vallásos embernek tartóra magamat, hanem e tekintetben a világi katholikusokkal tartok, és a haza békéjének fenmaradása tekintetéből szívesen hozzá fogok járulni minden oly törvényjavaslathoz, mely a vegyes házassági perekben oly módozatot hoz javaslatba, mely ezen súrlódásoknak véget vet. Én tehát e tekintetben egyetértek ; de nem értek egyet annak jelenlegi módjára nézve. Méltóztassanak megengedni, én a tegnapi napon igen nagy figyelemmel követtem a tanácskozást, és még inkább meg-gyó'ződtem arról, hogy ezen módosítással el nem érnők azon czélt, melyet óhajtunk, és sokkal nagyobb zavart idéznénk elő, mint azon jó, melyet el akarunk érni. Valóban nem tudom elképzelni, hogy a polgári perrendtartás utján ily módosítás által a bíróságoknak a vegyes házassági jierekben eljárása meghatároztassék, mielőtt egy interconfessionalis törvényezikkben ezen vegyes házasságoknak minden kényes szálai megállapittattak volna. Magok azon mélt. urak, kik tegnap e tekintetben indítványt tettek, különösen a zólyomi főispán és Prónay b. maga is azt mondotta, érezvén az okoskodás hiányát, hogy az tulajdonképen az intercon63*