Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 495 sék fel: „a római latin és görög szertartású egyház." Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 23—29. §§-ait.) Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: Nagymélt. elnök! rnélt. főrendek! Csak most veszek észre egy sajtóhibát, mely a 17. §-ba becsúszott, a m ennyiben az megállapítván a birói illetékességet az eljárás módja szerint, hivatkozik az 1. §. 1. a) 2. a) és 3. a) pontjaira, ellenben kihagyja a 4. a) pontját, holott az szintén első bíróságokról szól, s ennélfogva a hivatkozásba felveendő.^Kérném tehát a 4. a)-t beigtatni. (Helyeslés.) lnök: Tehát a 17. §-ban ezen szavak után „1. a), 2. a), 3. a.)" oda fog tétetni „és 4. a)". Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 30—33 %-ait.) Rajner Pál előadó: A 33-dik szakasz, ugy a mint eredetileg van, csak bizonyos jogi személyekről mintegy kivételesen beszél, t. i. közintézetekről, részvényes és más társulatokról, gyári és kereskedelmi czégekről, és e szerint más jogi személyekről nincs dispositió téve ; pedig tudjuk, vannak más nevezetes testületek : az egyetem, akadémiák, káptalanok stb.; tehát meg kellett akként változtatni, hogy minden jogi személyre legyen intézkedés; és igy ezen szerkezeti módosítás ajánltatik, hogy a 33. §. első szavai: „jogi személyek, jelesül" kimaradjanak, és helyükbe tétessék: „közintézetek és testületek ;" továbbá az első bekezdés utolsó sorában, e szó: „illetőleg" helyébe jön: s

vagy testület, s az utóbbiakra nézve." (Helyeslés.) Elnök: A mélt. főrendek tehát e módosítást elfogadják. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 84—36. §-t.) Cziráky János gr. A munkácsi püspök ő méltóságának indítványa szerint a „római katkolikus" szavak helyett következetesen itt is ugyanazt kellene tenni, a mit indítványozott, t. i.: „latin és görög szertartású." Tisza LajOS főispán: Ezen 36. §-ra, mely a bírói illetékességről szól, egy pár módosítást, leszek bátor tenni. Előadandom e módosításokat, és egyenkint, a mint következnek, igyekezni fogok indokolni. A 9. sorban ezen szavak helyett: „egyházi bíróságai rendezve nem volnának." óhajtom, hogy tétessék: „hitelveik szerint saját egyházaik bíróságai elé nem tartoznának." Ez kifolyása azon, már az elvi vitánál beadott indítványomnak, hogy mi nem óhajtjuk, hogy rendeztessenek a magyarországi evangélikusok számára is egyházi bíróságok ; ezen fogalmazás azonban mintegy magában foglalja azt, és alatta értetik az, hogy a hol még nem volnának rendezve ily egyházi bíróságok, ott azok rendezendők lennének, és csak addig tartoznak ezen válóperek egyéb illetékes biróságokhoz. Itt keresztül akarom azon elvet vinni, kihagyván azt, hog) : „hol egyházi bíróságok rendezve nem volnának", hanem helyébe tenném ezt : „hitelveik szerint saját egyházaik bírósága." Ez esetben a pont igy hangzanék: (Olvassa): „a menynyiben ezen felekezetek hitelveik szerint saját egyházaik bíróságai elé nem tartoznának." Ez, mondom, csak kifolyása volna már az elvi vitáknál elfogadott eszmének. Következnék a második módositvány, mely az első és második bekezdés közé külön bekezdésben igtattatnék be, a mint következik : „Vegyes házassági perek, a mennyiben a házassági kötelék érvényességét, vagy ideiglenes elválást, vagy végképi felbontást tárgyaznak, az alperes illetékes bit-ósága előtt inditandók meg, és miután az alperes felett kimondott ítélet jogerőre emelkedett, a per hivatalból átteendő a felperes illetékes bíróságához, a mely viszont a felperes felett hoz Ítéletet. Mindkét félre nézve csupán csak illetékes bíróságának és az illető fél saját hitelvei alapján hozott jog erejű Ítélete kötelező." Mélt. főrendek! Midőn a birói illetékességről van szó, minden eshetőségről rendelkezik ezen 36. §., csak a válópereknél a vegyes házasságoknál előforduló válóperek esetei maradtak abból ki. Távol van tőlem azon gondolat, hogy a törvényhozás bármely tényezőjének, ép ugy, mint a a kormánynak, szándéka lett volna akkor, midőn a vallási ügyek felmerülnek, szem előtt tévesztené az 1848: 20. törvényczikket, melyben elvképen a vallások egyenjogúsága, viszonossága kimondatott; hanem igen is, érthető előttem, hogy a kormánynak teendőkkel tulhalmozottságában, midőn egy 600 és néhány §-ból álló törvényjavaslatot készit, egyik vagy másik §-ból kimaradhat valami pótlandó, mit a jogügyi bizottság munkálata is bizonyít, mely igen sok uj módosítást hoz be. En bátor vagyok ezen módositványom elfogadását ajánlani a mélt. főrendeknek azért, mert ez egyfelől érvényre juttatása lesz az 1848-diki viszonossági elvnek, és másfelől igen meg fogja nyugtatni az országban levő különböző vallásfelekezeteket. Én, természetesen, dogmatikus szempontból nem vitatkozhatom, és a kérdést amaz álláspontból, melyből azt egyik vagy másik, általam nem követett vallás hívei dogmatikus szempontból felfogták, nem magyarázhatom. Átalában nem mellőzhetem csodálkozásomat kifejezni a felett, hogy igen érdekes és értékes vitát hallottam ma e ház-