Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-120
488 cxx. OSZÄGOS ÜLÉS. Simor János herczeg prímás: Bocsánatot kérek: nekem csak egy pár észrevételem van azokra, miket Zólyom megye általam igen tisztelt főispánja mondott. Azt méltóztatott mondani , hogyan tudja a katb. egyház megegyeztetni a házasságot mint szentséget a coelibatussal? A kath. egyháznak nem csak a házasság szentség; van abban mindöszszehét szentség; hanem azt sohasem ki vánta az egyház, hogy a keresztségen kívül a többi szentséget mindenki fölvegye, igy p. o. az egyházi rendet, mely szintén szentség. A kath. egyház a házasságot nem mint szentséget állítja ellentétbe a coelibatussal, hanem mint házas állapotot a nőtlen állapottal. Azt is méltóztatott mondani, hogy a fuldai püspök M múlt században azon határozatot hozta, hogy a vegyes házasságokból születendő gyermekek közül a fiu az apa vallását, a leány az anya vallását kövesse. Ez igaz; hanem méltóztassék megengedni, midőn a fuldai püspök ezen határozatot hozta, nem mint [püspök határozott, hanem mint fuldai fejedelmi herczeg. 0 mint fuldai herczeg sok protestáns alattvaló felett rendelkezett, s azok közt iparkodott a békét és egyetértést helyreállítani, biztosítani. Tehát itt a fuldai püspök határozata például nem hozható fel, mert más volt a fuldai püspük mint fejedelem, és más volt ismét mint püspök. Azt méltóztatott továbbá mondani, hogy még a kath. egyházban nincs meghatározva, kicsoda a házasság szentségének minisztere, kiszolgáltatója ? Ebben tökéletesen igaza van. Én ezt magam sem tudnám meghatározni. Két vélemény uralkodik e tekintetben: némelyek ugyanis azt tartják hogy magok a házasulandó felek, mások pedig, hogy a pap; de ez nem akadályozza azt, hogy a házasság szentség legyen. Az elvitázhatatlanul kimondott, határozott dogmája a kath. egyháznak, hogy a házasság szentség. A mi pedig illeti azt, hogy a házasság körül egyes változások az egyházban mindenkor fordultak elő: e tekintetben tökéletes igazságát elismerem ő méltóságának, mert a kath. egyház a házasságra nézve csak igen kevés, legföljebb négy, öt dogmát állított fel; a többi mellékes dolog, és mint ilyenek körül mindig voltak változások és mindig is fognak változások lenni. Az tehát, hogy a kath. egyházban nincs változatosság, csak a dogamáki a nézve áll, nem a fegyelmi tárgyakra, a házassági ügyek legnagyobb részt ily természetűek levén. Ezeket voltam bátor ő méltósága előadására nézve megjegyezni. Prónay Gábor b.: Én csak annyit akarok mondani, s erre mintegy fölhíva érzem magamat, hogy nem akarok a vegyes házasságok iránti elméletekbe bocsátkozni, mert szerintem ez nem ide való; de a mennyiben Bihar megye főispánja indítványában foglaltatik, szintén az én módositványom is: ezen okból kénytelen vagyok igénytelen előterjesztésemet megtenni. Nevezetesen, ha ezen pont végső része elmarad, akkor az én indítványom is magától elesik, mert az már benfoglaltatik a bihari főispán indítványában, a mennyiben én csak azt akartam mellőzni, hogy Magyarországban a protestánsokra nézve ne legyen kimondva, hogy egyházi vagy világi bíróságok alatt álljanak-e? csak azon átalános kifejezést óhajtván használtatni, hogy saját biróságaik alatt. Miután ezen eszme már benfoglaltatik a mélt. főispán ur indítványában, ha ez elfogadtatik, én tökéletesen meg leszek elégedve. Elnök: A mélt. főrendek e szerint egészen befejezettnek tekinthetik a vitát. Miután mindkét szerkezeti módosítás fogalmazott inditvány alakjában adatott be, méltóztassék a házszabályok 32ik §-a értelmében az előbb beadott módositvány t felolvasni. Tudómra Vay Lajos báró borsodi főispán adta be előbb indítványát. Rajner Pál jegyző (olvassa Vay Lajos báró indítványát.) Cziráky János gr.: Ezen előterjesztvény nem egészen ide való, hanem inkább a 22-ik szakasznál volna figyelembe veendő: mert itt csak egy átalános elv állapitatott meg, mely abban áll, s a mely véleménykülönbség nélkül az egész háznál elismerésre talál, t. i. hogy minden egyes hitfelekezet a házassági köteléket illetőleg saját illetékes bírósága előtt nyerjen ítéletet és soha hitelveivel ellenkező bíróság elé ne állittassék. Ez volt j főelv gyanánt kimondva indokolásául annak, hogy t. i. az Erdélyben fenálló consistoriumok protestánsok részére is felemlittessenek, és a törvény egyik szakaszába pótlólag azért vétessenek be, mert egyik §ban amúgy is már a képviselőház beigtatta, és igy csak kiegészítéséül ugyanazon eszmelánczolatnak kellett ide is átvitetni. Én tehát azt tartom, hogy ezen módositvány nem ezen szerkezetbe való tulajaonképen, hanem itt csak arról lehet szó, vajon a bizottság indokolását helyesnek találják-e a méltóságos főrendek, vagy kivánják-e ezen indokolást mellőzni, és azon változtatást tenni, mely egyik irott indítványban foglaltatik. Elnök: Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy igenis ezenh) pontra alkalmazható a módositvány. Ha a mélt. főrendek el akarják napolni az elvi vitát, az ellen nem lehet ellenvetésem; de arra figyelmeztetem a mélt. főrendeket, hogy akkor épen a 22-ik §-nál annak szerkezeti megvitatása.
