Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 479 történjék, azt hiszem, a törvényhozás akkor jár legczélszerübben el, ha képes egy igazságon alapuló, és a kérdéses tárgy minden előfordulható esetére alkalmazható vezérelvet felállítani és kimondani. Ha ezt nem teheti, hanem csak az esetleg előforduló körülményekre tekintve, törvény által el akarja hárítani és megszüntetni a viszálykodásra, egyenetlenségekre és jogsérelemre alkalmat nyújtó tényeket, meglehet, hogy ideiglenesen czélt ér; de a bajt gyökeresen nem orvosolhatja, mert az más alakban, más körülmények felhasználásával csakhamar ismét meg fog újulni. így a bécsi és linczi békekötések után hozott törvények, az 1791-ik 26. t. ez. által igyekezett a törvényhozás a vallásügyeket tisztába hozni, a különböző vallást követők jogait biztosítani, a köztük levő érintkezéseket szabályozni, és igy a békét az országban a különböző hitfelekezetek között fentartani; de nem ért czélt. mert nem volt bátorsága, vagy talán nem akarta kimondani, a multakra visszaemlékezve, hogy egy államban különböző hitfelekezetek között az óhajtott béke csak ugy állhat fen, ha egyik vallás sem gyakorol a másik felett suprematiát; de nem ért czélt: mert túlságos tekintettel volt az opportunitásra, és csak az egyik félt tekintve, nem ért czélt, és nem is érhetett, mert nem mondott ki mindenekelőtt oly elvet, mely mindenkor alkalmazható legyen, s rnelv elv az igazságon alapszik. Az 1848-diki országgyűlésen a teendők nagy halmaza, és a higgadt tanácskozásL akadályozó körülmények között nem ért ugyan rá a törvényhozás tüzetesen foglalkozni a vallási ügyekkel, de az érdekletteknek megnyugtatására nem mulasztotta el kimondani határozottan azon alapelvet, hogy ezentúl Magyarországon minden törvényesen bevett vallásfelekezetre nézve, kivétel nélkül, a tökéletes egyenjogúság és viszonosság elve állapittatik meg. Hogy ezen elvnek kimondása mily hatással volt az országban, azt abból láthatjuk, hogy a csakhamar beállott szomoi-u években, midőn minden fölhasználtatott az indulatoknak felhevitésére és kizsákmányolására, a rósz akarat sem volt képes ezt a vállasszervezésre nézve kiterjeszteni; nem volt képes pedig azért, mert ezen elveknek kimondása bizalmat gerjesztett minden vallásfelekezätüek közt, és igy epedve ugyan, de nyugodtan várták a különböző vallást követő polgárok azon órát, melyben az ünnepélyesen kimondott elv életbe fog lépni, és gyakorlatba vitetik át. De ha most, 20 évi türelmes várakozás után, midőn az első eset fordul elő, melyben ezen kimondott elv alkalmazandó lenne, ha ez meg nem történik, akkor, nyíltan kimondom, méltóságos főrendek, hogy ezen keletkezett bizalom nem csökkenni, de elenyészni fog. Lehet-e pedig tagadni, hogy ha, a mint itt felállitatik e törvényjavaslar a most felolvasott szakaszában, és a mint hasonlóan a 22. §. rendeli, hogy a vegyes házasságok iránti perek ezentúl is a szent székek alá fognak tartozni, s ezekben a szent székek fognak ítélni, ítélni természetesen ugy, mint eddig ítéltek, hogy az egyik fél vallásának dogmáit és szabályait tartják szem előtt, a másik fél pedig köteles magát a hozott Ítéletnek alávetni —jóllehet, ezen ítélet hozatalánál az ő vallásának elvei, tanai, szabályai teljeséggel nem vétettek figyelembe — hogy akkor itt az egyenlőség és viszonosság elve nem követte "ik : ezt, azt hiszem, tagadni nem lehet; sőt állítani lehet, hogy ez esetben ezen kimondott elvnek kell ezen össze nem férhető elveket mintegy kijátszania. Egyéni meggyőződésem szerint, tekintve arra, a mi ez országgyűlés folyama alatt az országban történt, t. i. hogy egy eddig csak tűrt vallásfelekezet törvény által bevétetett és egyenjogusittatott; tekintettel arra, mik tul a Lajtán történtek a házassági szerződések iránt; tekintettel arra, hogy a kiváltságos bíráknak czéltalansága mindenütt el van ismerve : én már most kimondanám, hogy a válóperek minden kivétel nélkül világi törvénvszékek elé jöjjenek, és világi törvényszékek ítéljenek bennök. Nem tagadom azonban, hogy ih

T határozatnak életbe léptetését meg kellene előzni annak kimondásával, hogy miután a házasságból eredő következmények világiak, a házasságok ugy tekintendők, mint világi szerződések, és mint ilyenek, természetesen, polgári hatóságok előtt kötendők. Engem nem tartóztatna az vissza, hogv ez most mintegy rögtönözve látszanék kimondatni, mert ezen eszme nem uj; megvitattatott már Európának a műveltség legmagasabb fokán álló nemzetei által, és a világi házasságok több országban életbe is léptek. Vannak előttünk példák, olyanok, hol a polgári házasságok kötelezoleg vannak minden kivétel nélkül behozva, és olyanok, hol a polgári házasság csak expediens. Vannak tehát előttünk példák, követésre méltók, és kevésbé követésre méltók, és így a rögtönzéssel, ha az kellő időben kellő módon alkalmaztatik, üdvös sikert lehet kivinni. Ezt csak ezelőtt pár héttel tettleg bebizonyította a törvényhozás : értem a dézsma eltörlését. De ha most időelőttinek látják a inéit, főrendek ily lényeges változtatásba bocsátkozni, időelőttinek kivált opportunitási szempontból: én sem akarok ennyire menni, hanem azt legalább óhajtom, hogy e törvényszakasz, mely a vegyes házasságokról szól, és a vegyes házassági bíráskodás-