Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 479 történjék, azt hiszem, a törvényhozás akkor jár legczélszerübben el, ha képes egy igazságon ala­puló, és a kérdéses tárgy minden előfordulható esetére alkalmazható vezérelvet felállítani és ki­mondani. Ha ezt nem teheti, hanem csak az eset­leg előforduló körülményekre tekintve, törvény által el akarja hárítani és megszüntetni a viszály­kodásra, egyenetlenségekre és jogsérelemre alkal­mat nyújtó tényeket, meglehet, hogy ideiglenesen czélt ér; de a bajt gyökeresen nem orvosolhatja, mert az más alakban, más körülmények felhasz­nálásával csakhamar ismét meg fog újulni. így a bécsi és linczi békekötések után hozott törvények, az 1791-ik 26. t. ez. által igyekezett a törvényhozás a vallásügyeket tisztába hozni, a különböző vallást követők jogait biztosítani, a köztük levő érintkezéseket szabályozni, és igy a békét az országban a különböző hitfelekezetek között fentartani; de nem ért czélt. mert nem volt bátorsága, vagy talán nem akarta kimondani, a multakra visszaemlékezve, hogy egy államban kü­lönböző hitfelekezetek között az óhajtott béke csak ugy állhat fen, ha egyik vallás sem gyakorol a másik felett suprematiát; de nem ért czélt: mert túlságos tekintettel volt az opportunitásra, és csak az egyik félt tekintve, nem ért czélt, és nem is ér­hetett, mert nem mondott ki mindenekelőtt oly elvet, mely mindenkor alkalmazható legyen, s rnelv elv az igazságon alapszik. Az 1848-diki országgyűlésen a teendők nagy halmaza, és a higgadt tanácskozásL akadályozó körülmények között nem ért ugyan rá a törvény­hozás tüzetesen foglalkozni a vallási ügyekkel, de az érdekletteknek megnyugtatására nem mulasz­totta el kimondani határozottan azon alapelvet, hogy ezentúl Magyarországon minden törvénye­sen bevett vallásfelekezetre nézve, kivétel nélkül, a tökéletes egyenjogúság és viszonosság elve álla­pittatik meg. Hogy ezen elvnek kimondása mily hatással volt az országban, azt abból láthatjuk, hogy a csakhamar beállott szomoi-u években, midőn minden fölhasználtatott az indulatoknak felhevité­sére és kizsákmányolására, a rósz akarat sem volt képes ezt a vállasszervezésre nézve kiterjeszteni; nem volt képes pedig azért, mert ezen elveknek kimondása bizalmat gerjesztett minden vallásfele­kezätüek közt, és igy epedve ugyan, de nyugodtan várták a különböző vallást követő polgárok azon órát, melyben az ünnepélyesen kimondott elv élet­be fog lépni, és gyakorlatba vitetik át. De ha most, 20 évi türelmes várakozás után, midőn az első eset fordul elő, melyben ezen ki­mondott elv alkalmazandó lenne, ha ez meg nem történik, akkor, nyíltan kimondom, méltóságos fő­rendek, hogy ezen keletkezett bizalom nem csök­kenni, de elenyészni fog. Lehet-e pedig tagadni, hogy ha, a mint itt felállitatik e törvényjavaslar a most felolvasott szakaszában, és a mint hason­lóan a 22. §. rendeli, hogy a vegyes házasságok iránti perek ezentúl is a szent székek alá fognak tartozni, s ezekben a szent székek fognak ítélni, ítélni természetesen ugy, mint eddig ítéltek, hogy az egyik fél vallásának dogmáit és szabályait tartják szem előtt, a másik fél pedig köteles magát a ho­zott Ítéletnek alávetni —jóllehet, ezen ítélet hoza­talánál az ő vallásának elvei, tanai, szabályai tel­jeséggel nem vétettek figyelembe — hogy akkor itt az egyenlőség és viszonosság elve nem követ­te "ik : ezt, azt hiszem, tagadni nem lehet; sőt ál­lítani lehet, hogy ez esetben ezen kimondott elv­nek kell ezen össze nem férhető elveket mintegy kijátszania. Egyéni meggyőződésem szerint, tekintve arra, a mi ez országgyűlés folyama alatt az országban történt, t. i. hogy egy eddig csak tűrt vallásfele­kezet törvény által bevétetett és egyenjogusitta­tott; tekintettel arra, mik tul a Lajtán történtek a házassági szerződések iránt; tekintettel arra, hogy a kiváltságos bíráknak czéltalansága mindenütt el van ismerve : én már most kimondanám, hogy a válóperek minden kivétel nélkül világi törvénv­székek elé jöjjenek, és világi törvényszékek ítél­jenek bennök. Nem tagadom azonban, hogy ih T határozat­nak életbe léptetését meg kellene előzni annak kimondásával, hogy miután a házasságból eredő következmények világiak, a házasságok ugy te­kintendők, mint világi szerződések, és mint ilye­nek, természetesen, polgári hatóságok előtt köten­dők. Engem nem tartóztatna az vissza, hogv ez most mintegy rögtönözve látszanék kimondatni, mert ezen eszme nem uj; megvitattatott már Európának a műveltség legmagasabb fokán álló nemzetei által, és a világi házasságok több ország­ban életbe is léptek. Vannak előttünk példák, olyanok, hol a polgári házasságok kötelezoleg vannak minden kivétel nélkül behozva, és olya­nok, hol a polgári házasság csak expediens. Van­nak tehát előttünk példák, követésre méltók, és kevésbé követésre méltók, és így a rögtönzéssel, ha az kellő időben kellő módon alkalmaztatik, üd­vös sikert lehet kivinni. Ezt csak ezelőtt pár hét­tel tettleg bebizonyította a törvényhozás : értem a dézsma eltörlését. De ha most időelőttinek látják a inéit, főren­dek ily lényeges változtatásba bocsátkozni, idő­előttinek kivált opportunitási szempontból: én sem akarok ennyire menni, hanem azt legalább óhaj­tom, hogy e törvényszakasz, mely a vegyes há­zasságokról szól, és a vegyes házassági bíráskodás-

Next

/
Thumbnails
Contents