Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-119
CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 471 lyokkal ismét életbe léptetnék. A minek kellő foganatosítására czélszerünek látta a jogi választmány azon óhajtást, a m. főrendek s illetőleg a képviselőház figyelmébe ajánlani, hogy az első bíróságoknál ennek folytán szükségek pertárnoki állomások, a megyei pártok befolyásától való inentesitetésök s függetlenségük és részrehajlatlanságuk biztosítása végett, ne választás, hanem miniszteri kinevezés utján töltessenek be. 2. A felebbvitel jogorvoslata akként szabályoztassék, hogy két egyenlő Ítélettől csak birtokon kívüli felebbvitelnek legyen helye. Ezen kérdés minden eddigi között talán a legfontosabb és legdisputabilisebb. Mert fontos okok szólanak a mellett is, hogy két egyenlőitélettől felebbezésnek épen ne legyen helye valamint figyelmet érdemel azon nézet is, hogy ha a 3-ik itélőszékre érdemleges felebbezés engedtetik, ez is birtokon belül történjék, mint ezt a képviselőház választmánya is javasolta. De, miután minden pernek — habár némely esetekben csak birtokon kivül — a legfelsőbb itélőszékig való felebbezhetését első folyamodásu bíróságainknak jelen rendezetlen állapota is kívánatossá teszi, s az egyenlő ítéletektől csupán birtokon kivül megengedett felebbezés sok perlekedőt tartóztatni fog az alaptalan felebbezéstől, és miután a visszafoglalásból eredő nehézségek egészen mellőzhetők különben sem lesznek, mert ennek esetei a perújításoknál mégis elő fognak kerülhetni : miután továbbá a semmisitési panaszoknak jövőre csak alaki hiányok alapjánleendvén helye, ezzel azoknak eddigi használata meg lesz szorítva; miután végre a tervezett felebbviteli szabály a régi magyar perrendtartással is öszhangzásban áll; míg a második érdemleges felebbezésnek netalán átalános eltörlése jobban a törvényszékek és perrendtartás végleges szervezésére lesz halasztandó ; mindezen tekinteteknél fogva a képviselőház javaslata — melyhez utólag az igazságügyminiszter ur is hozzáállott — az úrbéri, arányositási és főesküvel eldöntendő perekre nézve ajánlott módosítással, szintén elfogadandó lenne. Végre 3. Lényeges ujitás leend törvénykezésünkben : hogy minden törvényszéknél teljes nyilvánosság fog behozatni. A nyilvánosságot elvben ugyan nem lehet nem helyeselni; de kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy valamint az más országokban is csak ott divatos, hol a szóbeliség és közvetlenség elve keresztül van vive a perrendtartásban és törvényszékek szervezetében : ugy nálunk az Írásbeli eljárás és periratokból! előadás mellett, nem fog az a perek gyors eldöntésére előnyös lenni; mert a nyilvánosságnak egyrészben az is lévén ezélja, hogy a felek személyesen jelen lehessenek pereik előadásánál, az előadók és bírók a különben röviden előadható pereket is terjedelmesebben fogják a közönség jelenlétében előadni és előadatni, hogy magukat a felületesség és részrehajlás gyanúja ellen biztosítsák. Mivel azonban a nyilvánosság minden egyéb honi intézményünknek szellemében fekszik, s reményleni lehet, hogy ezen ellenőrködés a közönségnek a birák iránti bizalmát erősíteni s ezeknek tekintélyét emelni fogja, azt ellenezni nem lehet. Ezek képezik körülbelül, fővonásokban, irányelveit és legfőbb mozzanatait az előttünk fekvő javaslatnak, melynek — ha törvényerőre emelkedik — ugyan még a gyakorlati alkalmazás és tapasztaláspróbakövét kell kiállania, de mely honi talajon fakadván és érvén meg, mindenesetre több megnyugtatást fog a hazai közönségnek szerezni a tökéletesb s végleges perrendtartás bekövetkeztéig, mint ama reánk erőszakolva volt idegen szabályok, melyeket egy bizonyos csoport a polgári törvénykezés non nlus ultrájának hirdetett, mikor azoknak hiányai és viszásságai ellen már a Lajthántul is számos keserű panaszt lehetett hallani. Az előadottaknál fogva tehát, s egyébiránt a főrendi jogi választmány jelentésének tartalmára hivatkozva, a közlött törvényjavaslatnak részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadtatását, és a jogi választmány által javaslott módosításoknak és figyelmeztetéseknek helybenhagyását vagyok bátor a m. főrendeknek alázatosan ajánlani. (Átalános élénk helyeslés.) Elnök: Ha nincs, ki a mélt. főrendek közöl az átalános tárgyalásban szót emelni kivan, azt befejezettnek tekintjük, s azért fölkérem a mélt, főrendeket, hogy azok, kik az imént oly ritka szakavatottsággal előadott inditvány nyomán az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadják, méltóztassanak ebbeli véleményüket felállásuk által kijelenteni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot átalánosságban részletes vita alapjául elfogadják. Most engedjék meg a mélt. főrendek, hogy a képviselőház jegyzője üzenetet adhasson át, Bujanovics Sándor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul); Nmélt. elnök. Mélt. főrendek ! A képviselőház ő császári és ap. kir. Felségének Budán ez évi nov. 7-én kelt kegyelmes kir. leiratát tegnapi ülésében tárgyalás alá vette, és az ezen leiratban foglalt királyi előterjesztvényt a horvátországgali egyezmény tárgyában közakarattal elfogadva, egy országos küldöttség kiküldését elhatározta, mely a fiumei kérdés végleges megoldását előkészitse. Bátorkodom a képviselőház megbízásából az erre vonatkozó határozatota kir. leirattal együtt, tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.)
