Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 469 1861-iki országbírói értekezletnek országosan elfogadott határozatai által megszüntettetek, s az alkotmányos birói szervezet és törvényes eljárás, a szükséges módosításokkal ismét hatályba léptek. Az országbírói értekezlet, s annak nagyérdemű indítványozója és vezetője, az akkori országbíró ur, ezzel a magyar törvénykezés körül elenyészhetlen érdemeket szerzett magának, melyeket a honi jogtörténelem mindig hálásan fog fölemlíteni, mert egy biztos vezérfonalat adott biráknak és ügyvédeknek kezébe, melynek segítségével az ismert honos téren, feladatuknak nagyobb nehézségek nélkül megfelelhettek, s a különben mellőzhetlenül bekövetkezendett zavarok és fenakadások elk érülteitek. Minthogy azonban ez is csak szükség pótlására ideiglenesen történt, s ma már a sok ideiglenes és pótrendelet tömkelegében alig lehet eligazodni. s azért a tökéletesb, rendszeres szervezést birák. ügyvédek, felek, sőt az osztatlan közvélemény naponta hangosabban sürgetik: az igazságügvi miniszter ur országosan ismert széles terjedésű jogismeretével, és tiszteletreméltó ügyszeretettel az előttünk fekvő törvényjavaslatot terjesztette elő, melyet a képviselőház több lényeges változással törvényerőre emeltetni ajánl. A javaslat egy része a bíróságok mostani szervezetének módosítását, a másik a perrendtartás átalakitását illeti. Az előbbi szorosan véve nem ide tartoznék, s a megyék rendezésével is kapcsolatban állván, ennek bekövetkezéséig csak töredékes lehetett. De miután a tervezett uj perrendtartásnak több üdvös intézkedése a bírósági szervezet módosítása nélkül foganatosítható nem lenne, a javaslatnak erre is lett kiterjesztését nem lehet nem helyeselni. Ezen javaslat ugy átalában — kiinduló pontját s alapelvét tekintve •—- mint részleteiben, a jól rendezett törvénykezés fenemlítt alapkivánalmainak megfelel, midőn az eddigi alkotmányos bíróságokat — kis kivétellel—meghagyva, azoknak hatáskörét kellően rendezi, s az eddig dívott perrendtartásban a felek jogainak biztosítására , az igazság teljes kiderítésére, a birák önkényének korlátolására és a perek gyors folyamának előmozdítására sok czéiszerü és gyakorlati javítást és egyszerűsítést igyekszik létesíteni. Noha azonban az előttünk fekvő javaslatnak, s kivált a képviselőház által érintetlenül hagyott részeinek ezen tökélyei iránt a mlgos főrendek jogi választmánya teljes elismerését kész nyilvánítani: mégis annak beható megrostálása és lelkiismeretes megfontolása után kénytelennek érezte magát, némely észrevételeket tenni, módosításokat javasolni és kívánalmakat nyilvánítani, amennyiben azok a j'avaslat keretébe beleillenek , és nem csak annak még ezen ülésszak alatt törvényerőre emelését — felfogásunk szerint — nem koczkáztatják, sőt, miután azokhoz az igazságügyi miniszter úr is hozzájárult, a munkának tökéletesítésére szolgálandnak. Lettek volna ugyan a jogi választmánynak még más lényegesb észrevételei és elvbeli megjegyzései, melyeknek érvényesítése — meggyőződésünk szerint — a munkának szintén előnyére vált volna ; ha tehát a választmány ezektől mindemellett is elállott, ezt csupán azért tette, mert ez a két ház közötti hosszasb vitákat fogván előidézni, ezzel a törvénynek megalkotása a mostani ülésszak előrehaladt időpontjában könnyen meghiusittathatott volna, és mert ezen perrendtartás, az igazságügyi miniszter urnak kijelentése szerint, különben is csak ideiglenes leendvén, a még tökéletesb véglegesnek kidolgozása és előterjesztése nem messze kilátásba van helyezve ; és igy a jobb utáni törekvés, ez idő szerint, a jónak létre| hozását akadályozhatta volna. A jogi választmánynak említett észrevételei, kívánalmai és aggályai, annak kitűnően szerkesztett jelentésében kimerítően előadva és kifejtve lévén, ezeknek ujabb elősorolásával nem fogom a m. főrendeket tartóztatni: hanem csak a törvényjavaslatnak nevezetesb mozzanataira leszek bátor — nehogy a mgos főrendeknek terhére legyek — röviden szorítkozni. Ezek következők: 1-ör. Hogy a községi bíráknak eddigi bíráskodási tehetsége megszüntettetvén, magánkeresetek iránti közreműködésük csak békebirói eljárásra fog szorítkozni; a mi helyes, mert a bíráskodás fontos tiszte más kellékeket igényel —legyen annak tárgya nagy vagy kicsi — mint melyek a községi elöljárókban rendesen feltalálhatók. 2-or. Hogy minden ügynek sem több, sem kevesebb, mint bárom fokozatos bírája lehessen, s a vegyes folyamodások megszűnjenek. Ez főként első folyamodásu bíróságaink rendezetlen állapota miatt kivánatos; de viszont megszünteti azon mostani anomáliát, mely szerint némely perekben hármas felebbvitelnek is volt helye. Ennek következtében a szolgabírók és megyei törvényszékek megszűnnek felfolyamodásu biróságok lenni, s a királyi tábla megszűnik mint első folyamodásu biróság ítélni; a mi minden indokolás nélkül is helyesnek mutatkozik. Ezen, csupán polgári perekre vonotkozó szabály azonban, az eddig a kir. tábla előtt az 1715. 7., s 1723. 9. törvényczikk alapján indított felségsértési és hűtlenségi pereknek illetékességét, egyelőre érintetlenül hagyja. 3-or. Az országban létező 4] kerületi tábla megszüntettetik. Ezen kerületi táblák közel másfél