Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-116
462 CXVI. ORSZÁGOS ÍJLES láni válságok bekövetkezése alkalmával a szükséges olcsóbb pénz beszerzésére a lehető legnagyobb verseny idéztessék elő. Erre. mélt. főrendek, különös figyelmet kérek, mert arra különösen kell figyelnünk, hogy miután azon szomszéd országokban, melyek velünk nem csak politikai, hanem kereskedelmi szoros kapcsolatban állanak, azoknál az uzsoratörvények már is megszüntettek: de valószínű, sőt bizonyosnak mondhatni, hogy ha netalán oly pénzkrizisek keletkeznének, miután a pénzkrizisek ezen kapcsolatnál fogva isolálva nem lehetnek, épen ily esetekben leginkább lesz szükségünk az idegen tőkékre, pedig az idegen tőkepénzes nem fog nekünk kölesönt nyújtani, hanem ellenkezőleg talán magok a pénzemberek is inkább a szomszéd országokban fogják elhelyezni pénzeiket, a hol azokat törvényesen és jogosan magasabb kamatok mellett adhatják ki. mint ott, hol épen az uzsoratörvények által igen csekélyre bnne szorítva a kamat. Ezeknél fogva, mélt. főrendek, azt hiszem, hogy e törvény javaslatot ajánlani nem kell, s ennélfogva azon csekély hozzáadással ajánlom a mélt. főrendeknek, miszerint a bizottság által indítványozott módosításokkal az egész törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak. (Elfőgátijuk!) Elnök : Azi hiszem, határozatul kimondhatom, hogy a mélt. főrendek elvben és lényegben elfogadják a felolvasott törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Méltóztassék most pontonkint felolvasni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa, a tórcéayjavaslat 1. -. 3-dik szakasza', aztán ezen utóbbi szakaszra tett módosítását) Lipíhay Béla b.: A javasolt módositvány az által van indokolva, hogy a hol kamatokról vau szó. az írásbeli szerződés feltétele ki van kötve. Annálfogva annál inkább van itt indokolva az „írásbeli" szó felvétele, hol magáról a tőkéről történik rendelkezés. Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: Teljes logikai összefüggésben látom ezen észrevételt az első szakaszsza]: mert. az uzsora nem csak kamatokban volt, hanem volt uzsora a tőkében is. Az első szakasz megszünteti az úgynevezett ~Zinsen-Wueher"-í, a Ö-dik szakasz megszünteti a tökebeli uzsorát. Tehát, ha az első szakaszban oda tettük, bog}' csak Írásbeli szerződés által lehet a kamatlábat meghatározni bizonyos niveaun felül, akkor természetes, hogy most a tőkére nézve is ki kell mondanunk ezen feltételt. Azért ezen módositvány elfogadására hajlandó vagyok ; és mondhatom, hogy ezen szó „Írásbeli* vagy a tollban maradt, vagy a sajtóban: mert a mint emlékezem. az eredetiben benne volt ezen szó. Méltóztassanak tehát ezen szónak közbeszurását elfogadni. Elnök: Tehát a mélt. főrendek elfogadják. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa 4—8-dik szakaszt, aztán az "tóbbira tett módosítást) Lipthay Béla b.: A bizottságban, melynek \ én csekély tagja voltam, több részről felmerült az aggodalom, hogy ezen 8-dik szakasznak azon rendelése, miszerint ezen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép, talán némi félreértésekre szolgáltathatna alkalmat. Ennélfogva volnék bátor ő excellentiáját az igazságügyminiszter urat megkérni, legyen szives bennünket felvilágosítani arra ; nézve, hogy „e törvény kihirdetése után azonnal I életbe lép" alatt az értendő-e, hogy itt az országgyűlésen történt kihirdetése után azonnal, vagy pedig a törvényben megszabott azon két hét után, midőn a törvénytárban megjelent? Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Azon felvilágosítást vagyok szerencsés adni, hogy a törvények kihirdetéséről szóló törvény egyik főkiinduhísi pontja és oka az vob, hogy a kihirdetésre nézve egyszer tisztába jőjön a nemzet, tisztába jőjön azon időre nézve, a melytől fogva valamely törvény az egész országra nézve kötelező evővel bír. Méltóztatnak a mélt. főrendek tudni, hogy korábban az volt Magyarországban a bevett szokás, liogy minden megyében azon időponttól íb^va számították a Törvény kötelező'erejét, amely időpontban a megyegyűlésen kihirdették. Innen történt azon anomália, hogy ugyanazon törvény az egyik megyében május 1-én. a másikban június 1-én és így tovább lépett életbe, a mihez hasonló sehol a világon nem található. Hoey ezen anomalia megszüntettessék. a kormány szükségesnek tartotta a törvényhozó testület asztalára törvényjavaslatot letenni a törvények kihirdetéséről, a mely azóta törvény erejére emelkedett, és ezen törvény a kihirdetést ugy szabályozza, hogy a szentesitett törvény kihirdetése mindig az országgyűlésen történik : tehát kihirdetés alatt a szentesitett törvénynek az országgyűlésen lett felolvasását tarthatjuk csak, és a többi csak elterjesztése a törvénynek, a megyék, a sajtó utján, stb. Hanem a kihirdetés alatt, mindig csak is azt értjük, hogy a törvény az országgyűlésen felolvastatott. Ugyanezen törvény 5-dik szakasza intézkedik az időpontról azon esetben, ha a törvénv nem határozzamea az időpontotj melyben érvénye kezdődik, és a mennyiben ez időpont meghatározása a minisztériumra bizva nincs, hogy minden törvénynek kötelező ereje a törvénytárban lett megjelenése után 15 naptól számíttatik. Tehát ezen törvényben meg levén határozva azon időpont, t. i. az országgyűlésen történt kihirdetés, igen természetes, hogy a törvény kötelező ereje ezen időponttól számítandó. És átalában minden esetben, midőn a törvény ugy intézkedik, hogy életbe lép azonnal a kihirdetés