Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-108
43 1 CVII1. ORSZÁGOS ULES. őszinte előadása által megállapítására anyagot szolgáltatni: a törvényhozás ezen magasabb szellemi feladatának szempontjából kiindulva, helyesnek tartom, ha a mélt. főrendek e törvényjavaslatok némi discussiójába részükről is bocsátkoznak. Ismételve szive; kedtek a mélt. főrendek ritka, türelemmel nekem megengedni, hogy az átalános irányzattól eltérő őszinte véleményemet kifejtsem : engedjék meg, hogv ezen engedélyt e fontos ügyben is igénybe vegyem. (Hnttjuk!) Ajelen kérdésnek, mint minden fenforgó fontosabb kérdésnek* eldöntése hazánk átalános közjogi és állami viszonyainak kérdésével összeköttetésben áll. Nem fogok azokra visszatérni, miki't e helyen ismételve kijelentettem, hogy az én meggyőződésem szerint hazánknak és leginkább nemzetiségünknek biztossága, egy erős európai államnak Európa e részében való fenál Sásától van feltételezve. Nem fogom azon okokat elősorolni, melyeket egy részről hazánk georgraphiai fekvéséből, más részről nemzetünk számából tekintettel a, most uralkodó íáj nemzetiségi irányzatokra, más alkalmakkor bővebben elősoroltam. .Meggyőződésem e tekintetben nem változott, és most is azt hiszem, hogy Magvarorsz:íg érdekei leginkább akkor lesznek biztosítva, ha ezen fen álló és létező európai állam keretén belül Magyarország a maga igényeit, a maga jogait, a maga befolyását érvényesiti. Egyébiránt hiszen ezt mindenki akarja, kivéve azon véleményárnyalatokat, melyekiH-k szellemi jogosultságát kérdésbe nem veszem, amennyiben becsületes meggyőződésen alapulnak és becsületes eszközök által kivánják a kitűzött ezélt elérni, de a melyek a discussión kivül állanak, a mennyiben nem a törvényes téren mozognak ; kivéve, mondom, e véleményárnyalatokat, nincs vélemény, a mely a létező államnak fentaríását magának czélul ki ne tűzné. Csak a dolog alkalmazására és fokozatára nézve lehetnek véleményeltérések. E pillanatban, midőn a védelmi kérdés eldöntésére ezen uj intézkedéseknek alapja végképen megvettetik, felfogásom szerint okvetlenül szükséges, hogy minden csalódásnak, minden öntévedésnek e tekintetben lehetőleg elejét vegyük. E szempontból kiindulva, valamint hiszem, hogy a törvénynek szándoka egy részről Magyarországnak érdekeit biztositani, más részről Magyarország biztositott érdekei által a birodalom fenállását lehetővé tenni, ugy tartok attól, hogy vannak bizonyos véleményárnyalatok, melyek a jelen törvényjavaslatokat oly szellemben foghatnák fel. melyeket az én felfogásom szerint helyeseknek és alkalmasaknak nem ismerek. Igen értem azt, hogy régi történeti dicsőséj günknek emlékezete sok kebelben azon óhajtást j támasztja, vajha Magyarország állása nem csak I nemzetiségének biztosítása és alkotmányos jogaiI nak gyakorlata által lenne jelezve; de ha vissza I tekintek azon időkre, a melyekben Magyarország j fényes európai szerepet játszott, nem titkolhatom el, hogy legkimeritőbb történeti Íróinknál is hijába | keresem annak magyarázatát, hogy azon idők : mennyiben voltak magyarok? hijába keresem tör| ténetirásunkban azon felvilágosítást, vajon Nagy Lajos kora magyar kor volt-e, vagy egyenesen és ' határozottan Anjou-i.dynastikus*kor ? Ezen szempontból kiindulva ítélem meg azon i sokak által felfogott irányzatot, mely szerint ezen I birodalmi összeköttetésben a súlypontot kizárólag • vagy főleg a mi részünkön óhajtják kerestetni. Ezen nézetekben nem osztozom. Á kiegyen• lités a paritás elvén történt. A paritás elve esy \ részről és más részről a kizárólagos súlypontot í kizárja. Kölcsönös méltányosság, az érdekeknek j kölcsönös tekintbe vétele, engedékenység és jó akarat: ezek azon factorok, melyek a kiegyenlítés biztosítását magokban hordják, nem pedig egy mesterkélt súlypontnak egyoldalú felállítása. És valahányszor e tekintetben azon külső államférfiakra történik hivatkozás, kik a magyar súlypont eszméjét megpendítették: nem titkolhatom el azon megjegyzést, hogy azon súlypont megemlítésénél mindig csak a geographiai és nem a nemzeti Magyarország lebegett szemök előtt; mivel pedig köztünk nem Magyarország geographiai fekvésérőlj hanem nemzeti létéről van szó : ezen súlypontnak kelletén tul kiemelése inkább veszélyezteti, mint biztosítja a nemzet legfőbb érdekeit. Ezeket előre bocsátván, legyen szabad magára a kérdésre áttérnem. Ezen törvényjavaslatok az átalános védrendszer alapján nyugszanak. Egyátalában nem érzek magamban hivatást, egy átalános európai kívánalom és az illető szakférfiak véleménye irányában, az átalános védrendszer ellen nvilatkozni. De nem tagadhatom el, hogy azt hiszem, hogy ezen átalános európai irányzatban megvannak a tévedésnek azon nemei, melyeket az emberiség ritkán szokott elkerülni, midőn többé kevésbbé minden mulasztást rögtönzésekkel szeret pótolni, és azt hiszi, hogy bizonyos hiba egyenes ellentéte már mag ában foglalja annak orvoslatát. Az átalános védrendszer elve nem azért kétes előttem, mert. demokrata elv. En egyátalán azt hiszem, hogy jól rendezett állami intézkedésekben és törvényhozásokban a demokratia épen ugy mint az aristokratia, és a demokratikus intézmények épen ugy, mint az aristokratikusok, csak eszközök a közjó elérésére, nem pedig czélok magokban. Ha i tehát a czélnak megfelel a demokrata intézkedés,
