Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-104

CIV. OKSZÁGOS ÜLÉS. 423 tóságos főrendeknek elfogadására ajánlom. {Elfogadjuk !) Elnök: Ha nincs senki, a ki szót kivan emelni, akkor engedjék meg a mélt. főrendek, hogy én is néhány szerény észrevétellel kisérjem az előttünk fekvő tárgyat, habár őszintén megvallom, hogy azok után, a miket Fehér megye érdemteljes főispánja szokott ékesszólásával előadott, tarlózatnál alig marad számomra egyéb. (Halljuk!) En részemről, eszmemenetemet épen ahhoz fűzve, a mit ő excja utóbb érintett, már 1861-ben azon nézetben voltam, hogy oly erőszakos rázkódtatás után, mint a milyenen honunk 1848 óta keresztül ment, lehetetlen a jogfolytonosság elvét mindenben következetesen alkalmazni, hanem e részben a politika discretionalis követelményeinek kell tért engedni. Épen azért ugy hittem, hogy tekintetbe véve az 1861-ben a magyar törvénykezési állapotoknak mindkét ház beleegyezésével és ő felsége szentesítésével történt visszahelyezését ; tekintetbe véve továbbá az 1848. XXVII. törvényczikk világos rendeletét: a birák utólagos törvényesitésének mellőzése épen ezen kategóriába tartozott volna. Azonban a törvényhozás két háza — kétségen tul alkotmányos indokokból — ellenkezőt határozván, ez előtt —- igen természetes — köteles mindenki meghajolni. A mi már a határozati javaslatban foglalt egyéb kívánalmakat illeti, jelesül a mit országos határozatként kivan kimondatni a képviselőház: hogy az igazságügyminiszter által előterjesztett töivénykezési szervezés minél előbb és sürgősen jusson országos tanácskozás alá: ugy hiszem, ez ellen a mélt. főrendeknek nem lehet ellenvetésök: ők örömmel fogják azon pillanatot megragadni, melyben a képviselőház kezdeménye nyomán ezen törvényjavaslat elénk fog kerülni, és bizonyosan nem fognak sem időt, sem fáradságot kímélni, hogy ez ügyet kiváló fontossága, és nem évtizedekre, hanem századokra számított hatása tekintetéből, komoly megfontolásuk és tanulmányozásuk tárgyául tevén, azt, e szempontokhoz; mérten, lehető legsürgetőbben intézzék el. A határozat harmadik részének elfogadása önmagától értetik — ugy hiszem ehhez nem kell commentar — azon rendelkezés t. i., mely országos határozatba kivan foglaltatni, hogy az idő közben hozott Ítéletek, végzések, határozatok, rendeletek az oknál fogva törvényes kifogás alá ne vétethessenek, mert a birák kinevezése törvényes ellenjegyzéssel ellátva nem volt. Ugy hiszem, van az igazságszolgáltatásnak bizonyos folytonossága, melynek megszakasztása a közhitel érzékeny hátrányával járna. Ha a politikai jogok szünetelhettek is, nem szünetelt az élet, és nem szüneteltek követelményei. Láttuk épen a közelebb lefolyt évek tanulságaiból, hogy az ország politikai jogainak élvezetébe leendő visszahelyezését több vagy kevesebb türelemmel bevárni képes volt; de az igazságszolgáltatás mindennapi kenyerét pillanatig sem nélkülözhette. A mihez már részemről szivem mélyéből járulok, az azon óhaj, melynek a mélt. főrendek jogi bizottsága kifejezést adott: hogyt. i. az ideiglenes állapot a lehető legszűkebb körbe szoríttassák és ezen ingatagságnak vége vettessék, mely kártékonyul hat a bíró állására, kártékonyul a törvénykezésre, és ez által kártékonyul magára a hazára. Higyék el a mélt. főrendek , hogy a biró állása amúgy sem kecsegtető és nem irigylendő, különösen Magyarországban. Nem tekintve a politikai pereket, és az azokkal járó és széles körben elterjedő izgatottságot, még a polgári magán ügyekben is a biró — hozott Ítélete után — rendesen egy félig elégedett, és egy mélyen sértett féllel áll szemközt. Miután továbbá az állam részéről való ellátása, más országokéhoz mérve, köztudomásra a lehető legmostohább, az egyedüli momentum, mely őt a rögös pályán haladásra készteti, mely jelesül a jelen körülmények között sisiphusi munkájának teljesítésére serkenti: azon hit, hogy sikerül a közbecsülés kivívása, hogy bírói eljárásában Istenen és lelkiismeretén kívül senkinek sem felelős, és e téren senkitől sem függ. Mert engedjenek meg, a birói függetlenség az, a mi a birói tekintély megőrzésére nélkülözhetlenül szükséges,különösen alkotmányos honban, és különösen hazánkban. Ha megkívánják a bírótól — és joggal megkivánják — hogy hozzá, mint Caesar hitveséhez, a gyanú árnya se férjen: fel kell menteni a gyanú azon árnyékától is, melyet alkotmányos országokban legkevésbbé bocsátanak meg, t. i. a kormánytól függés és kormány által gyakorlandó nyomásnak még árnyékától is. A birói tekintély és a birói függetlenség a legabsolutabb hatalmak által is tiszteletben tartatott. Szabad legyen a porosz II. Frigyesre és az ismeretes sanssoucí-i malomra emlékeztetnem a mélt. főrendeket. De még inkább tiszteltetik a legszabadabb államokban: szabad legyen csak a legközelebb lefolyt hetek példájára utalnom, azon ítéletre, melyet az amerikai senatus birói tagjai az elnök irányában hoztak, mely a többség nézetével ellenkezett, de mely mégis átalános tisztelettel fogadtatott. Ha a birói függetlenség e két extrém kormányforma körében tiszteletben tartatott, annál nélkülözhetetlenebb ez az alkotmányos monarchiában, melyben a többség uralma szükségkép izgékonyabb pártéletet idéz elő. A pártok e hul-