Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-104

CIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 421 Elnök: A mélt. főrendek ezen módositványt már elfogadták, s a képviselőház által tett csekély stylaris módosítás miatt talán fölösleges volna azt ismét a pénzügyi bizottsághoz utasítani: azért talán egyszerűen tudomásul veendő. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér : Miután azon stylaris módosítást, melyet a képviselőház tett, elfogadni méltóztattak, bátor vagyok a mélt. főrendeket felkérni, hogy a szentesítésnek mielőbbi megtörténhetése végett a jegyzőkönyvi kivonatot az iránt, hogy a módositványhoz hozzájárulni méltóztattak, a képviselőháznak átküldeni méltóztassanak. Elnök : Minden esetre határozatba fog vétetni és a jegyzőkönyvi kivonat ő nagyméltóságának kivánata szerint a képviselőházzal mielőbb közöltetni fog. Következik a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Ugy hiszem, fölolvasottnak tekintendő ? {Helyeslés) Ezen törvényjavaslat ki fog adatni a pénzügyi bizottságnak azon megbízással, hogy jelentését mielőbb adja be; egyúttal méltóztassanak most nyomban az iránt határozni, mikor vétessék fel ezen tárgy? mert később netán megritkulván a sorok, határozatot hozni nem volnának képesek. Károlyi György gr.: Talán legczélszerubb volna, ha az idő rövidsége miatt a pénzügyi bizottság még ma délután ülést tartana, a törvényjavaslatot átnézné és véleményes jelentését beadná. Elnök : Ez a mélt. főrendektől függ. (Elfogadjuk!) Akkor kérném a mélt. főrendeket, hogy holnap ismét teljes számmal megjelenni méltóztassanak. Cziráky János gr. : Talán méltóztatnék a kinyomatást azonnal elrendelni? Elnök : A törvényjavaslat még ma ki fog nyomatni, a véleményes jelentés pedig holnap. Napirenden van : „Jelentése a főrendi ház állandó jogügyi bizottságának, az Ítélő székek koronázás előtt kinevezett tagjaira nézve az 1848. évi III. t. czikkben megállapított alkotmányos kellékek utólagos pótlásáról, és bírói hatáskörükben tett eddigi intézkedéseik jogérvényéről, a képviselő ház által közlött határozati javaslat tárgyában." Nyáry Gyula b. jegyző (olcassa a jelentést és a határozati javaslatotf). Szögyény László főispán : Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek ! Noha az épen felolvasott határozati javaslat nagy részben maga magát igazolja és indokolja, és azt a mélt. főrendek jogi választmánya is elfogadásra nyomósán ajánlja: mégis megfognak engedni a mélt. főrendek, hogy ') Lásd az Irományok 205-dik számát. tekintve a tárgynak különös fontosságát, iránta szerény nézeteimet röviden előadhassam. (Halljuk!) Valamint minden alkotmányos országban, ugy hazánkban is, mint tudva van, a végrehajtó hatalom a fejedelmet illeti; de a fejedelem, végrehajtási intézkedéseiben és rendeleteiben, ugy a lényeget, mint formát illetőleg, a törvényhez tartozik magát tartani, mint ezt az 1790. XII. t. czikk világosan mondja ezen szavaival : „Executiva potestas nonnisi in sensu legum per regiam majestatem exercetur;" és azért, midőn ugyanazon évi Ill-ik t. czikk rendeli, hogy az örökös fejedelemnek a koronázásig is a kormányzat iránti jogai épségben tartandók, ezt azon világos kikötéssel teszi, hogy kormányzati rendeletei az alkotmánynak megfelelők legyenek : „Salvis intermedio etiam tempore haereditarii regis juribus, quae ad publicam, constitutionlque conformem regni administrationem pertment;" még pedig ezt is a három hónap alatt okvetlenül bekövetkezni kellő koronázás feltétele alatt, félévi idő tartamra, nem pedig évtizedekre. Innen van, hogy midőn 1780-tól egészen 1790-ig a közelebb múlthoz hasonló országlási és kormányzati rendszer kö vettetett, alkotmányunknak 1790-ben történt visszaállítása után az or! szággyühás első teendői közzé sorozta az örökös, de nem koronás fejedelemnek minden országlási és kormányzati cselekvényeit szigorúan megrostálni, ennek folytán némelyeket végleg megerősiteni és törvényesíteni, másokat végkép megszüntetni és helyettök az azelőtt létezett törvényes szokásokat és dívott törvényes szokásokat ismét életbe léptetni, másokat végre, mint idő- és czélszerűcket, a törvény további rendelkezéséig föntartani. így, hogy egyebeket ne említsek, az 1790. XXXII. és XXXVI. törvényezikkek József császárnak privilegiumjait és donatióit, melyeknek adásához neki joga nem volt, megerősítették ; az 1790. XL, XLI, XLVIII, XLIX, L. törvényczikkek a novus ordo judiciariusnak és a sanctio criminalisnak megszüntetése után. a régi törvénykezési törvényes intézményeket ismét hatályba léptették és a polgári s bűnügyi pereknek folyamatára nézve intézkedtek; az 1791-diki XXXV. törvényczikk által pedig az úrbér és a jobbágyoknak szabad költözése, mint igazságos és méltányos intézkedések, hatályban tartattak. Ez utóbbiak iránt most törvényes intézkedésre szükség nem volt: mert az 1861-ki országbírói értekezletnek törvénypótló rendeletei és intézkedései ezekre nézve minden irányban kimerítően és részletesen intézkedtek. A mi pedig a végrehajtó hatalom közegeit és a birói személyzetet illeti: erre nézve, miután , mint tudva van , a megyék , szabad