Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-102

CII. OR SZAGOS ÜLÉS. 411 Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (végig ol­vassa a törvényjavaslatot). Zichy Ferencz gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt főrendek! Itt az utolsó szakaszban, alkalma­sint csak tévedésből, hiba történt, a mennyiben az itt előadott szakaszokban létező eljárás nem csak a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, hanem kiterjed a belügyek miniszterének hatáskörére is. Szükséges volna tehát, hogy a pénzügyminiszter után a belügyminiszter is említtessék meg, ilyké­pen: „Végrehajtásával a pénzügyminiszter, ille­tőleg a belügyminiszter bizatik meg. a Elnök : Méltóztatnak elfogadni ezen módo­sitványt ? Wenckheim Béla b. belügyminiszter : Nézetem szerint ezen módositást el lehet fogadni, a mennyiben más törvényjavaslatoknál is. ha több szakminiszter hatáskörébe tartozik a végrehajtás, mindazon szakminiszterek meg szoktak emlit­tetni. Lónyay Menyhért pénzügy miniszter : Itt az van, hogy ezen törvénynek végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, és miután átalá­ban mindenütt, hol a reám bizott teendőkhöz a belügyminiszter is járul, ez a törvényben minde­nütt meg van említve, ennélfogva nézetem szerint kétség nem foroghat fe;i. Nekem nincs észrevéte­lem, ha ez bele tétetik is ; hanem mivel ezen törvény végrehajtásával kitünőleg a pénzügyminiszter bi­zatik meg és kétség nem lehet az értelemre nézve: én a módositást fölöslegesnek tartom. (Maradjon!) Elnök : Méltóztatnak a szerkezetet megtar­tani? (Megtartjuk.') Tehát méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind tartal­mára, mind szerkezetére elfogadják, ezt felállás által nyilvánitani. (Megtörténik.) A mélt. főren­dek a törvényjavaslatot mind tartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, miről a képviselő­házat báró Nyáry Gyula jegyző úr értesiteni fogja. Napirenden levő következő tárgy a személyes kereseti adóra vonatkozó véleményes jelentése a pénzügyi bizottságnak. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a jelentést.' 1 ). Elnök : Most kérem a törvényjavaslatot föl­olvasni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a személyes kereseti adóra vonatkozó törvényjav islatot.) Cziráky János gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Ezen adónem is azon adók közé tartozik, melyek az ujdonadórendszernek elveivel teljességgel nincsenek öszhangzásban. A személyes kereseti adó a közép korból fenmaradt fejadónak mely haracs név alatt Török- és Bosnyák ország­') Lásd az Irományok 197-dik számát. j ban még most is szedetik, s némelykor nagy elége­| detlenségekre szolgáltat alkalmat, és más országok ban nem igen szokott divatban lenni, maradványa. Nekem egyébiránt, miután már több év óta szede­tik, és reményem van, hogy ezen adónem nem fog soká fenállani, az ellen nincs észrevételem, hogy ez adó addig, mig állandó és igazságosabb alapra fektetése sikerülend, megmaradjon. Én csak felvi­lágosítást óhajtanék, és ezen felvilágosítást ille­tőleg azon férfiakhoz fordulok , a kik keb­lünkből megválasztva, a pénzügyi bizottság­ban tanulmányozásuk tárgyául tűzték ki e tárgyat. Tudom, hogy ezen személyes kereseti adó létezett eddig az egész birodalomban, nem csak Magyaror­szágon, hanem az osztrák tartományokban is. Most csak azon felvilágosítást szeretném nyerni, vajon a lajtántuliak ugyanazon kategóriák sze­rint fizetik-e ezen adót, mint mi ? micsoda különb­ségek léteznek? és vajon vannak-e ott könnyíté­sek? vagy nálunk ? vagy ellenkezőleg terheltetések? Ezekre nézve óhajtanék egy kis tájékozást. Zichy Ferencz gr.: A mennyiben kötelessé­günkké volt téve e kérdést tanulmányozni, épen ezen pontra nézve meg tudtuk magunknak szerezni az adatokat. Előre bocsátom, hogy a mennyiben a nagy­méltóságú főrendek pártolják a törvényjavaslatot, e törvényjavaslat pedig csak a folyó évre szorít­kozik, e tekintetben lényeges kivételt képez a többi pénzügyi törvények közt. miután ezek 1869 végéig terjednek. Ennélfogva fellehet tenni, hogy e törvényjavaslatra nézve a pénzügyminiszter úr nagyszerű változtatásokat fog tenni már a jövő évre nézve, és igy egész /esztelenséggel mondom el véleményemet, és azon különbséget, melyet ő nm. Cziráky gróf hangsúlyozott. Amint 1850-ben a személykereseti adó beho­zatott Magyarországba, ugyanakkor azon átalá­nos elv mondatott ki, hogy a magyarországbeli megadóztatás ugyanazon alapokra lesz fektetve, mint a melyek Ausztriában léteztek és ő felségének többi országaiban. Ezen személyes kereseti adóra nézve azonban lényeges változtatás történt, mert a mi itt a személyes kereset után hajtatott be, az itt át lett változtatva azon török módra, melyről ő exja szólt, t. i fejadóra. Ezt némely adatokkal bővebben be fogom bizonyitani. Az összes ausztriai tartományokban, i kivéve azokat, kik az azelőtt itt létezett törvény­nél fogva a személyes kereseti adó alól ki voltak vé­ve, az adózók összes száma 797,321 főrement. Eb­ből esett Magyarországra — azaz Szent István koro­i nájának minden országaira, ide értvén Erdélyt, [ Tót- és Horvátországot — tehát esett Magyaror­I szagra 277,945 egyén. Ha azon minta, melynek i értelmében a lajtántuli országokban megadóztat­52*

Next

/
Thumbnails
Contents