Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-101
CL OKSZAGOS ÜLÉS. 401 ges törvényhozási és közigazgatási intézkedések keresztül vitettek, akkor valószínűleg azon helyzetben lesz a minisztérium, hogy javaslatba fogja hozhatni az egyenes adóknak szabályozását és lejebb szállítását. Az tagadhatlan, hogy hasonlítva az egyenes adók tételét a közvetett adók tételéhez, az egyenes adók tétele nagy, midőn más kifejlettebb országokban ezen viszony megfordított. A tapasztalás már eddig is azt bizonyította, hogy mióta a magyar pénzügyi felelős kormány létezik, a közvetett adóknak több neménél a jövedelmek folyton növekednek, és hiszem, hogy ha egyszer a minisztérium ál'al beterjesztett, pénzügyi törvények ő felsége által szentesítve lesznek, e tekintetben a növekvés mind nagyobb lesz. Ha ezen közvetett adók nagyobb jövedelméből az állam jövedelmeinek egy nevezetes része fedezhető lesz, akkor ugy hiszem, az adórendszer gyökeresen meg fog változni, és javíttatni fog a hiba ott, hol az leginkább mutatkozik, könnyittetni fog az adótételek között a legsúlyosabb. A tapasztalás bizonyítja, hogy — kivévén a reiidkivül kedvező éveket — különösen a földadó az, a mely tételeiben terhes és különösen a kivetés tekintetében is aránytalan; ennélfogva azon reform, melyet a minisztériumnak is kötelessége indítványozni, bizonyára a legnevezetesebb tételnél, a földadónál szükséges; s azért helyén volt ez iránti kívánatnak a földadóról szóló törvényben kifejezést adni, s különösen annak első szakaszában kitenni. Ez azon felvilágosítás, melyet bátor voltam Zichy gr. ő excellentiájának megjegyzéseire adni. A mi az adótételt illeti: ugy hiszem, a pézügyi bizottságnak a minisztérium részéről a szükséges felvilágosítás az iránt megadatott, s e szerint Magyarországra nézve az ezen törvényben kivetett adótételek megegyeznek azon adótételek összegével, melyek az eddigi rendszer és mód szerint voltak kimérve. Elnök: Méltóztatnak a tnost felolvasott szakaszt elfogadni ? {Elfogadjuk!) A mélt. főrendek a földadóról szóló törvényjavaslatnak 1. szakaszát elfogadták. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a törvínyj avaslat 2. szakaszát.) Zichy Ferencz gr.- Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Ezen szakaszban foglaltatik azon 20 és 22°/ 0 , melyre nézve Cziráky János gr. ő excellen tiája felvilágosítást kívánt, mire a pénzügyminiszter úr arra utalt, hogy a szükséges felvilágosítások e tekintetben a pénzügyi bizottságnak megadattak. Bátor vagyok ezen felvilágosításokat pár szóval előadni. Magyarország törzsadója 1852-től fogva 16%-kai vettetett ki; igy tehát minden 100 frt után 16 frt volt a törzsadó. Ehhez 1859 ben az ugyFŐREKDI H. NAPLÓ. 186 5 ° 9 . nevezett hadiadó fejében 25 °/ 0 pótlék adatott, vagyis 4 % -kai a törzsadóhoz képeit, a mi tenne 20 °/ 0 -ot; végre az átalános országos pótlék, mely minden forint után 6 krajczárral volt kiszabva, s ez összesen véve 96 krt tesz. így tehát az egyenes adó' pótlék 20 frt 96 krt tett összesen. Ehhez a földtehermentesitési pótlékot, mely 8 frt 80 krt tesz, hozzászámítva, az összeg minden 100 frt után 29 frt 76 krt tesz. Es pedig ugyanazon összeg, mely a törvényjavaslat 2-ik szakaszában foglaltatik. Erdélyre nézve némiképen másként állanak a viszonyok. Erdélynek törzsadója tett 10%-ot minden 100 frt után; az utólagos 1859dk évi pótlék 2 frt 50 krra megy, az országos szükségletekre minden frttól 5 kr járt, vagyis összesen 50 kr; az összeg ennélfogva 13 frt; végre földtekermeníesitési pótlék fejében 9 frt szá oktatván, kijön a 22 frt. Pap Szilágyi József püspök : Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! A 29%-kos adó eltűrhető volna addig is, mig a magyar becsületes takarékosság azt lejebb nem szállítja. Az adókulcsot is igazságosnak találom, mert azt mondja a törvényjavaslat, hogy az egész évi tiszta jövedelemtől kell az adót fizetni: tehát attól, a mi van, és nem attól, a mi nincs. Mindössze csak egy szócskát akarnék hozzátenni s a szerkezetet igy alakítani : „egész évi valóságos tiszta jövedelemnek." Sokszor fizetünk adót az imaginárius és nem a valóságos tiszta jövedelemtől; de a mi legsúlyosabb, az, hogy sokan nem 29, hanem 50, sőt 100%, de több adót is fizetnek, mint a mennyi jövedelmök van. Ez különösen az erdőségekre nézve áll. Vannak erdőségek, melyek kedvező helyen íekvén, sok jövedelmet hajtanak; de vannak ismét olyanok, melyek egyátalában semmit sem jövedelmeznek és inkább kárára, mint hasznára vannak a birtokosnak. Én nem tudom, vajon az erdőségek is ezen szakaszban bele értetnek-e vagy sem. Én tehát azt kérdem a nagym. pénzügyminiszter úrtól: szándékozik-e az erdőségek iránt pótló törvényjavaslatot előterjeszteni ? Mert azon teher, mely jelenleg van kiszabva, egyátalában elviselhetlen. Én magam is 8000 frt jövedelemtől 5000 frt adót fizetek. Ennélfogva kérem, hogy, miután nem csak én magam vagyok az országban, hanem többen is vannak, a kik igy tulterhelvék, e szakaszban könynyebbités eszközöltessék a törvényhozás által. Lónyay Menyhért pénzügyér: A mint épen előbb volt szerencsém megemlíteni, magam is elismerem, hogy a mint jelenleg a földadó kivetésénél a kulcs meg van állajdtva, e tekintetben bizonyos aránytalanságok léteznek, és hogy a törvényhozásnak lesz feladata ezen aránytalanságokon ujabban hozandó törvény által segíteni. Ezen aránytalanság különösen az erdőségeknél mutat51
