Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-100
C. ORSZÁGOS ÜLÉS 397 tanári testülete a mélt. főrendeknek köszönetét fejezi ki az országgyűlési naplóból és egyéb irományokból nyert küldeményekért. Továbbá jelentem, hogy Szäpáry Gyula és Keglevich István grófok több időre terjedő szabadságért folyamodtak és azt nyertek is. Végül bátor vagyok felkérni a naplóbiráló urakat, hogy tisztjükben kissé szorgalmasabban méltóztassanak eljárni. Sok panasz van, hogy későn jelennek meg a naplók; s egyrészt a birálóktól függ, hogy a napló kellő időben megjelenjék. Ennélfogva ismételve bátor vagyok felkérni azon mélt. urakat, méltóztassanak a megtisztelő bizalomnak lehetőleg eleget tenni. Napirenden van a felsőház pénzügyi bizottságának jelentése a bélyeg és illeték, valamint dijak iránti törvényjavaslatról. Méltóztassék ezt mindenekelőtt fölolvasni. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a jelentést 1 ). Elnök : Ezen terjedelmes törvényjavaslat a részletes tárgyalásnál ugy is föl fogván olvastatni, s az különben több nap óta a mélt. főrendek kezei közt forogván, ennélfogva a törvényjavaslat felolvasottnak vétethetik ; és már most méltóztassanak a mélt. főrendek elvben és lényegben hozzászólni. (Elfogadjuk!) A mélt. főrendek tehát elfogadják a szóban levő törvényjavaslatot elvben és lényegben. Következik a szakaszonkinti tárgyalás. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az l-sö és 2-dik szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtátik. Olvassa a 3-dikat.) Elnök: A 3-dik szakaszra a bizottságnak észrevétele van. Méltóztassék módositványát felolvasni. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Részemről e módosítás iránt nem tehetek észrevételt, mert az ugyanazt íejezi ki, a mi e czikkben foglaltatik; ugy hiszem, ez csak styláris tekintetben javasoltatott. (Helyeslés.) Sennyey Pál b.: Bátor vagyok a pénzügyi bizottság javaslatát azzal indokolni, hogy a bizottság nézete szerint az eredeti szerkezet azon félreértésre vezethet, hogy a 10% kétszer számíttathatnék; és miután ez a törvénynek szándoka nem lehet, a pénzügyi bizottság azon alapot, mely szerint a föld- és a házadó becslendő, előbb kivánja említtetni, azt hívén, hogy ez által szabatosabb lesz a szerkezet. Elnök: Ha ez indokolásban a mélt. főrendek megnyugosznak, méltóztassanak ezt felállásuk által kinyilatkoztatni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadják a pénzügyi bizottság javaslatát. ') Lásd az Irományok 185-dik számát. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 4—16-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11-diket.) Haynald Lajos érsek : E törvényjavaslatnak 17-dik szakaszára volna észrevételem. Hálával ismerem el mindazon könnyítéseket és mentességeket, melyekben e törvénynél fogva az eddigi bélyegilleték-kötelesek részesülnek, s melyek valamint a pénzügyérségi hivatalnokok eljárását egyszerűsítik, könnyítik, olcsóbbá teszik, s igy sokoldalú nyereménynyel járnak, ugy e törvény rendelete folytán sok zaklatástól is fölmentik az eddig köteleseket. De ki egész átalánosságban köszönettel ismerem el ezen könnyítéseket : különösen a 17-dik szakaszban foglaltakra nézve nyilvánítom a hazai törvényhozásnak hálámat, mert általok számos lelkészek, kik eddig javadalomnyerés alkalmával bélyegilleték-kötelesek voltak, jövendőre ez alól fölmentetnek. A mennyiben azonban e szakasz némely kifejezései félreértésekre adhatnak alkalmat, szükségesnek tartom megkérni ő excellentiáját a pénzügyminiszter urat, hogy e kifejezéseknek oly hiteles magyarázatát adni méltóztassék , mely a netalán támadható kételyeket eloszlassa, az illető hivatalnokok eljárását irányozza és támpontot nyújtson azon lelkészeknek, kik e szakasz egyes kifejezéseinek félremagyarázása következtében oly bélyegilletékkel szándékoltatnak terheltetni, mely ö rajok e törvény által épen nem szabatik ki. A í7. szakasz ugyanis igy szól. (Olvassa:) „Nem mentetnek tehát fel a fejedelmi adományozástól vagy kormányi kinevezéstől függő javadalmak és hivatalok." Melyek legyenek ezen kormányi kinevezéstől függő javadalmak és hivatalok? épen az iránt kívánnék hiteles magyarázatot nyerni a pénzügyminiszter úr ő excellentiájától. Tudjuk ugyanis azt. hogy a kormány fő közegei részint mint a vallásos tanulmányi alapnak kezelői, részint mint az ezekhez tartozó javaknak és a koronái s kincstári jószágoknak gondozói, befolyással bírnak a lelkészek beállítására. Ezen befolyást közönségesen kinevezésnek szokták mondani; a kanonok értelmében azonban, melynek tekintélye dönt e dologban, azt kinevezésnek mondani nem lehet: mert a kanonszerü kinevezés egyedül az egyházi hatóságot illeti, a kormány közegeihez csupán a „praesentatio," a „bemutatás 4 ' tartozván, mely szó egyébiránt legkevesebbet sem von le azon joggyakorlatból, melyet a közönséges szójárás szerinti kinevezés alkalmával szoktak gyakorolni a kormány közegei. Ha kanonszerü értelemben veszszük tehát azon eljárást, melyet követnek ily kijelöléseknél a
