Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-97

XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 389 kinyomatván és szét is osztatván, van szerencsém azt tisztelettel átnyújtani. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvass a pénzügyi bizottság jelentését*). Elnök: Miután a mélt. főrendek a sójövédek iránti törvényjavaslatnak érdemleges tárgyalását határozták el, méltóztassanak a jelentés nyomán a törvényjavaslatot is felolvastatni, és aztán annak lényegéhez és elvéhez hozzászólni. Ifj Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a sójövedék iránti törvényjavaslatot*). Elnök: Méltóztatnak átalanosságban elfogadni a törvényjavaslatot ? (Elfogadjuk !) Méltóztassanak tehát azok, kik elvben és lényegben elfogadják a törvényjavaslatot, felállam. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a sójövedék iránti törvényjavaslatot elvben és lényegben elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa az első és 2-dik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a S-ikat.) Cziráky János gr.: Én különös örömmel üdvözlöm ezen törvényjavaslat 3-ik szakaszát, melyben a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az országnak minden részeiben a termelési helyeken kivül is állithasson sóeladási raktárakat. Meg vagyok győződve, hogy ő nagyméltósága az ország lakosainak érdekeire kiterjedő, kitűnő figyelemmel azon intézkedéseket fogja tenni, melyek a közszükségnek fedezésére legalkalmasabbak lesznek, és azért mellőzöm, hogy inkább kötelezőleg szerettem volna formulázva látni ezen pontot, és csak azon óhajtást fejezem ki, vajha a távolabb levő dunántúli vidékekre kellő tekintet fordíttatnék, mely vidékek azon szomorú helyzetben voltak, hogy a fogyasztók azért, mert a raktáraktól távol estek, a sóban fogyatkozást szenvedtek, sőt még a pesti raktárakban sem volt elegendő só, hogy azon vidékek szükségletöket itt kielégíthették volna. Azt hiszem, ezen törvénybeli intézkedés következtében ezen hiányra nézve ezentúl tökéletesen provideálva lesz. Lónyay Menyhért pénzügyér: A minisztérium gondoskodni fog, hogy a mennyire a körülmények megengedik, az ország különböző vidékein ujabb raktárak állíttassanak; azonban jelenben, midőn a szabad árulás meg van engedve, oly számos raktárakat, mint előbb léteztek , nem lesz szükséges felállítani. Megengedem, hogy a fogyasztók nagy részére nézve kedvezőbb lenne, ha minden vidék a kincstári raktáraknál vehetné a sót; ennek létesítésére nézve azonban azon akadály forog fen , hogy a máramarosi só csak a Tiszán szállit') Lásd az Irományok 172 dik számát. s

) Lásd az Irományok 160-ik számát. ható, annak felsőbb, Märamarosban fekvő részén pedig a hajózás az év legnagyobb részében akadályozva van annyira, hogy alig néhány hétre terjed azon időszak, mely alatt sót lehet szállítani. Azonban, miután a mélt. főrendek hozzájárulásával oly törvény keletkezett, melynek folytán a máramarosi sóaknák a Tisza hajózható részével és as országos vasúti hálózattal rövid időn kapcsolatba hozatnak , mihelyt ezen vasúthálózat ki lesz épitve, ugy hiszem, el lesz hárítva főbb akadálya annak, hogy az ország bármely részében a kisebb helyeken is állandó só-raktárak állíttassanak föl. Minthogy azok felállítása nem veend nagy költséget igénybe, két heti vagy egy hónapi szükséglettel könnyen el fog lehetni látni az ország minden vidékeit; de jelenben egyszerre az ország minden részében raktárakat állítani nagy nehézséggel és sok költséggel járna, miután azokat oly nagy mérvű költséges épületekkel kellene ellátni , hogy azokban egy egész évi szükséglet elhelyezendő legyen; de reménylem, hogy mihelyt a vasutak elkészülnek, ilyen kisebb raktárak az ország minden részeiben, nagyobb költség nélkül, el lesznek láthatók elégséges sóval; és miután rendesen az eddigi gyakorlat szerint messzebb fekvő raktárakból a nép sót nem hozathatván , a kisebb árusoktól vesz, és pedig igen nagy árkülönbséggel, reménylem, hogy a só árára és fogyasztására nézve nevezetes befolyással leend a sóaknáknak vasút általi összeköttetése. Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök ! mélt. főrendek! Megnyugtatva érzem magamat az által, a mit a pénzügyminiszter úr mondott, t. i. hogy az ország több helyein raktárak fognak fölállittatni; azonban miután becses előterjesztéséből azt vagyok bátor kivenni, hogy az ország főleg máramarosi sóval láttatik el, s ez csak akkor fog kellőleg foganatosíttathatni, mikor majd a máramarosi sóbányák vasút által fognak összeköttetésbe hozatni az ország távolabbi részeivel; miután a só első szükségletet képező tárgy • s miután ez az [ egyedáruság tárgya is: azt tartom, e honnak minden lakosa méltán igényelheti, hogy pénzéért bizonyos helyen ezen czikkel magát mindig elláthassa. Ennélfogva mégis azon óhajt vagyok bátor kifejezni, hogy legalább a főraktár, t. i. Pesten, mindig kellő mennyiségű sóval legyen ellátva, annyira, hogy az ország különböző vidékeiből jövő felek itt szükségleteiket mindig teljesen kielégíthessék. Lónyay Menyhért pénzügyér : Remélem, nem csak a főraktár, hanem a most felállítandó raktárak is elegendően el fognak láttatni sóval, a mint eddig is mindazon raktárak, melyekben rendesen só árultatott, el voltak látva, kivéve a múlt télnek néhány hetét, midőn csakugyan voltak a