Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-94

382 XCiV. ORSZÁGOS ÜLÉS. akkor határozza el a valóságos vonalakat, ha ezt helyesnek találja. Ily értelemben nem csak el nem térünk az alsóház véleményétől, hanem azt gondoljuk, még inkább biztositva látjuk ez által. A mi a másik részt illeti, t. i. Munkács össze­köttetését : e tekintetben a törvényjavaslatban egy kis változásnak kellene lenni. Ugyan is az utolsó szakaszban a D alatt Csapnak Munkácscsal össze­köttetése tekintetében azt akarta kimondani a bi­zottság, hogy a csapi hely ott se szolgáljon vezér­fonalul, h;mem kerestessék fel azon hely, a mely legczélszerubbnek tartatik. A mennyiben azt kívánjuk, hogy arra az idő­re halasztassék el, a melyre a képviselőház ugy is kívánta, a midőnagalieziai vonal kiépítendő, e tekin­tetben csak azt akarta kinyilatkoztatni a bizottság, hogy mivel a képviselőház bölcsesége ezen idő­szakot nem látta tökéletesen czélszerűnek a vonal folytatására, nem látá tökéletesen ezélirányosnak, legszükségesebbnek s alegjutányosabbnak az állam forgalmára: azért leghasznosabb volna azon vonal kiépítése, a mely Szigettől asószállitás végett Csapig fog vezettetni s a Tisza vidékén az ország minden ere által a sót fogná szétosztani. Ezzel azt akarta bebizo­nyítani, hogy ezt tartja szükségesnek s nem a mun­kácsi vonalat. Hogyha e tekintetben a ház másképen véle­kedik, a bizottságban levő t. barátaim velem egyet értenek abban, hogy felkéljem a mélt. főrendeket, hogy ezen véleményt mint nem történtet tekintsék. Ujfaludy Miklós főkapitány: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Nem lehet czélom, hosszas előadásommal a mélt. főrendek türelmét próbára tenni; csupán röviden fogom előterjeszteni, misze­rint az alsóház által hozzánk terjesztett törvény­javaslatot pártolom. Ezen vasútvonalnak létrehozásánál három fő szempont állott mind azok előtt, a kik ennek létre­hozására befolytak: 1-ször miként lehessen az or­szág számára szükséges sómennyiségetMáramaros vidékéből minél olcsóbban és g}^orsabban leszál­lítani ? 2-szor mikép lehetne a máramarosi nem producens megyébe azon munkások számára, kik ott a sónak a földből kiemelésén működnek, mi­nél olcsóbban élelmi szereket beszállítani ? 3-szor mikép lehetne azon különben igen termékeny és az ország nagy részét tevő megyéknek oly ki­szállítási csatornát szerezni, a melyen, midőn a ha­zában nem szükséges a Pest felé szállítás és talán igen a külföldre: mikép lehetne megnyitni oly vo­nalt, melyen a maga terményeit kiszállítsa, jelesen a kassa-oderbergi vonalon ? A mi az elsőt illeti, a sószállitást: nagyon tartózkodom azon indokok előadásától a melyek az ezen tárgygyal szinte 20 éve óta foglalkozókat rá­vették arra, hogy a szállítás körül nagy szükség van oly szállító eszközre, mely olcsóbb, gyorsabb és nem annyi károkkal összekötött legyen, mint jelenleg: mert tudjuk, hogy azon károkon kivül, melyeket a tutajozás okoz, a sóban még a szállító személyzetnek visszaélései által kettőztetnek; de ezenkivül azon tutajokra annyi famennyiség for­dittatik, hogy a rendes gazdálkodásnál elégséges volna azon szükségletre, mely évenkinti építkezé­sekre fordittatik; igy pedig nem mondhatunk egyebet a tutajozás általi sószállitásra, minthogy az országosan folytatott rendszeresített erdő­pusztítás, tehát nemzetgazdasági tekintetből is igen káros. A mi a másik ágát illeti, t. i. az élelmi szerek­nek beszállítását: ez a só előállítására ismét lé­nyegesen szükséges: mert ha Máramaros sóprodu­censei oly drágán kapják az élelmi szereket, mint eddig, az ország meg fog tartatni azon sze­rencsétlen helyzetben, a melyben Európának na­gyon kevés jó állapotban levő országa: abban t. i., hogy habár Magyarország nagy mennyiségben állítja elő a sót, mégis azt lehet mondani, hogy az európai államok közt legkevesebb sót consxvmál: a minek oka egy részről az, hogy szegények va­gyunk; más részről, mert nem vagyunk képesek sem magunk, sem az állam számára a sót megsze­rezni. A harmadik szempont, mely engem arra in­dít, hogy e vonalt pártoljam, az, hogy Magyaror­szágnak nagy részét képezik azon termékeny me­gyék, melyek ezen vonal által érdekelve vannak és melyekből a kiszállítás történik: ezeknek kell tehát módot és utat szolgáltatni arra, hogy saját terményeink a külföldre, jelesen legközelebb Po­roszországba szállíttassanak. Igen sok és nevezetes indokokat lehetne még, ha szükség volna reá, ezen vonal mellett felhozni. Minthogy azonban erre nincs szükség, de ha volna is szükség, bizonyára én lehetnék az utolsó, a ki a mélt. főrendek között azt tehetné: ennélfogva igen röviden zárom be nyilatkozatomat azon óhaj­tással, hogy az előttünk fekvő, az alsóház által küldött törvényjavaslatot én részemről, ugy mint az van, minden változás nélkül elfogadom. (He­lyeslés.) Elnök: Nem levén senki a szólásra felírva, felteszem a kérdést, hogy a pénzügyminiszter úr s utána szólottak előterjesztései után, méltóztatnak-e, a vasúti bizottság észrevételeit mellőzve, az alsó ház által átküldött előterjesztést változatlanul meg­tartani? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóz­tassanak ezt felállással jelenteni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek nagy többsége elfogadja az alsóház előterjesztését. így tehát e vasútra nézve lényeg és érdem-

Next

/
Thumbnails
Contents