Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-73
298 LXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. En tehát a minisztérium által előterjesztett • törvényjavaslatot egész kiterjedésében pártolom: teszem pedig ezt annál inkább, mert meg vagyok győződve, hogy nyomasztó állapotainknak enyhülését a szabad kereskedés és különösebben a szabad munka által, a mely minden országban a jóllétet alapította meg, elősegíthetjük. Ha mi nem a meddő ábrándok után fogunk menni, hanem a rideg valósághoz fogunk ragaszkodni, ha kereskedelmi kötelezettségeinkben a legnagyobb lelkiismeretességgel fogunk eljárni: meg vagyok győződve, hogy ez által állandó alapját fogjuk megvetni a nemzeti iparnak ; meg vagyok győződve, hogy az isteni gondviselés, mely annyi sok balszerencse és ellenségeinknek fondorkodása daczára megmentette e hazát a végveszélytől, áldását fogja árasztani a szabad magyar polgár szabad munkájára. Es ez által bizonyosan képesek leszünk nagyobb terhek elviselésére. En tehát mindezeknél fogva a minisztérium által előterjesztett javaslatot átalánosságban és részletekre nézve elfogadom, teszem pedig ezt annyival inkább, mert ez szerintem oly egyezmény, mely nem egy részről, hanem két részről alkottatott, s hiszen), hogy a nmélt. főrendek nagy része csekély nézetemet pártolni kegyeskedik. {Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök : Ha nincs, ki szólni kívánna, az átalános vita befejezettnek tekintendő, A kik a törvényjavaslatot elvben és lényegben elfogadjak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban és elvben elfogadták. Méltóztassék azt már most pontonkint felolvasni és minden jwntnál megállapodni. Rajner Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat vzimét, s 1-sö szakaszát, melyek vitatkozás nélkül elfogadtatnak. Olvassa ei 2-dik szakaszt.) Sénnyey Pál b. : Az előbb emiitett hibára nézve a jegyzőkönyvben említést kellene tenni, hogy legalább nyoma legyen annak, mi alapon történt a szavazás. (Helyeslés.) Elnök: Egyéb észrevétel nincs? (Felkiáltás: Nincs!) Ennélfogva a szakasz elfogadtatik. Rajner Pál jegyző /'olvassa a 3-ik és 4-ik szakaszt, melyek vilatkozh nélkül elfogadtatnak. Olvassa az o-ik szakaszt.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Ezen czikknek tárgyalása alkalmával van szerencsém a méltóságos főrendek figyelmét azon körülményre felhívni, hogy a törvények értelme szerint, ugyanis az 1867. XH-ik t. ezikk 61 és 67-ik §. szerint az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évjáradékra nézve a magyar felelős minisztérium és ő felsége többi országainak minisztériuma közt létre jött egyezménynek 5-dík pontja a képviselőház határozata folytán szerkezetében változott, nem ugyan a lényegre nézve, de annyiban, hogy a képviselőház a függő adósságnak államjegyekből álló részét illetőleg a jelenben forgalomban levő összegnek határozott kitételét kivánta. Ezen pont feletti vita alkalmával a képviselőházban a kormány nevében kijelentettem s illetőleg azon Ígéretet tettem (Halljuk /), hogy a magyar minisztérium igyekezni fog ezen, változást szenvedett pont iránt oly ujabb egyezményt kötni, mely a képviselőház által kivánt módosításnak és annak indokaínak megfelel; és tegnapi nap az 5-ik §-nak ujabb szerkezete a két minisztérium közt megállapittatott akkép, hogy a pontnak elején kifejeztessék, miszerint az államjegyekből és váltópénzből álló függő adósságnak összege jelenben 812 milliót tesz, az államadósságokból álló függő adósság szaporítására és megállapítására (fundirung) vonatkozó tétel ezen ujabb szerkezetben is teljes épségben fentartatott; azonban szükséges, sőt elkerülhetetlen volt az elhatározás azon 100 milliónyi zálogjegyek iránt, melyek az 1863 évi nov. 17dcén a birodalmi tanács által hozott törvény alapján a gmundeni, aussei és halleini sóba nyákra vannak bekeblezve, és melyekre nézve az 1866 évi augusztus 25-én kelt legfelsőbb elhatározás azt rendeli, hogy ezen zálogjegyek időnkinti kevesbitése a forgalomban államjegyekkel pótlandó, oly módon azonban, hogy az összes függő adósság, t. i. az államjegyekből és zálogjegyekből álló, 400 milliót nem haladhat meg. Elkerülhetetlen volt tehát a két fél jótállás át azon államjegyekre is kiterjeszteni, melyek a zálogjegyek iránt tett ezen intézkedés folytán időnkint kibocsáttatnak; de az ujabb egyezőién yben is gondoskodott a minisztérium arról, hogy ez en intézkedés folytán a magyar államra semmi ujabb teher ne háramolhassék; minek jeléül idézhetem, hogy az uj egyezményben Magyarországra nézve határozottan meg van emíitve és kitéve, hogy ezen zálogjegyek kamataihoz és törlesztéséhez szükséges összeg Magyarország által az 1. és 2-ik §-ban megállapított állandó és változhatlan összegekben már be van foglalva, és ezen értelmezést ő felsége többi országainak minisztériuma is elfogadta. Minthogy pedig, méltóságos főrendek! az ezen pontnál támadt különbözetek elháritása által az utolsó akadály, mely azon három nevezetes egyezménynek megkötésére, melynek létesítését az 1867 XII. t. czikk mindkét törvényhozás feladatául kitűzte, fenállott, végleg el lett hárítva, ha t. i. a magyar törvényhozás és a birodalmi tanács ezen ujabb szerkezetet el fogja fogadni: bátor vagyok ezen pontnak, melynek szövegét az ujabb szerkezet szerint elegendő számú példányokban már
