Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-48

XLVIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. 239 átküldött törvényczikkben foglaltatik, a mélt. fő­rendek részéről elfogadtatni kívánják, méltóztas­sanak ezt fölállással nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek egyhangúlag elfogadják e törvény­javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Most föl fog olvastatni a részletes vitatás vé­gett. Majthényi László b. jegyző (olvassa a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Nincs észevétel? (Nincs!) Tehát a mélt. főrendek a törvényjavaslatot a szerkezetre nézve is elfogadták. Miután ez törvényjavaslat, a házszabályok értelmében név szerint szükséges szavazni: azért azon mélt. urak, kik elfogadják, igennel, ellenkező esetben nemmel fognak szavazni. Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a név­sort, mely alkalommal : Igennel szavaznak : Ranolder János , Girk György. Zalka János, Peitler Antal, Bonnaz Sándor, Pap-Szilágyi József, Jekelfalussy Vincze, Pankovics István. Lipthaj András, Lipovniczky István, Pauer János, Lévay Sándor, logarassy Mihály püspökök, Kruesz Chrizosztom főapát, Sennyey Pál b. tárnok­mester, Mailáih Antal gr. föasztalnokmester,Cziráky János gr. fökamarás, Zichy Ferencz gr. föajtónálló, Károlyi György gr. koronaőr, Nyáry Antal b. koro­naőr, Nádasdy Lipót gr., Révay Simon b., Szmre­csányi Dáriusz, Rajner Pál, Tomcsányi József Vay Lajos b., Tisza Lajos, Návay Tamás, Kárász Benő, Zichy-Ferraris Bódog gr., Andrássy Manó gr., Maj­thényi László b., Bánffy Béla gr., Faúr János, Szent­iványi Márton, Erdödy István gr., Vécsey József b., Karácsonyi László, Sztankovánszky Imre, Kubicza Pál, Murányi Ignácz főispánok, Ujfalussy Miklós főkapitány , Bánffy Miklós, ^Batthyány Ferencz, Batthyány László, Batthyány Ödön, Bissingen Nán­dor, Csáky Gyula, Dessewffy Gyula, .Dessewffy Ká­roly, Dessewffy Marczel, Festetics Géza, Festetics György, Festetics Leo, Hadik Gusztáv, Hugonay Kál­mán, Lazánszky Sándor, Majláth József, Mikes Já­nos, Nemes Vincze, Pálffy József, Pallavicini Roger, Pallavicini Zsigmond, Pejacsevics Márk, Pejacse­vics Gábor, Rédey János, Szápáry Gyula, Sztáray Antal, Széchenyi Gyula, Széchenyi Kálmán, Teleki Sándor, id. Teleki Sámuel, Török Bálint, Török László, Wenckheim Rudolf, Zichy Manó, Zichy Pál, Zichy János grófok , Barkóczy Zsigmond, Eötvös Dénes, Gerliczy Bódog, Gerliczy Vincze, id. Majthé­nyi László, Nyáry Gyula, Podmaniczky László, Pró­nay Gábor, Rédl Béla, Rédl Gyida, Splényi Béla, id. Vay Miklós, ifj. Vay Miklós, Wenckheim Béla, Wenckheim László, Wenckheim Viktor bárók, Radnó­fáy Nagy Sámuel erd. kir. hivatalos.) Elnök: A jelen törvényjavaslatot, mely az 1848. XXII. t. ez. felfüggesztéséről szól, a jelen levő 95 főrendek mind tartalmára, mind s zerkeze­tére nézve egyhangúlag elfogadták. Az erre vo­natkozó jegyzó'könyv közöltetni fog a képviselő­házzal. Következik a negyedik törvényjavaslat tár­gyalása. Majthényi László b. jegyző (olvassa az évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.) Sztáray Antal gr jegyző : Murányi Ignácz temesi főispán ! Murányi Ignácz főispán: Nagy mélt. elnök, mélt. főrendek! Mielőtt a képviselőház által elő­terjesztett és módosíttatni javasolt törvényjavas­lathoz szólanék, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nincs a 48-ki törvényeknek őszintébb tisz­telője, nincs azoknak buzgóbb védője, mint én. A 48-diki törvényekben én az ujabb alkotmányos kormányzatnak egy ujabb bulla aureáját látom lefektetve ; látom bennök azon nagy alkotmányos és humanisticus elveket, melyek ezentúl alkotmá­nyunknak — bármely változásokon menne az ke­resztül — örökön örökké változatlan alapelvei gya­nánt fognak szolgálni. Mindamellett, mélt. főren­dek, nem tagadhatom, a mit elfogulatlanul senki sem képes állítani, hogy t. i. a 48-ki törvények­ben helyenkint ne volnának meg a rögtönzésnek kétségbevonbatlan jelei. Kifolyásai azok azon viszonyoknak és azon helyzetnek, melyek kö­zött ezen törvények alkottattak; kifolyásai azon helyzetnek , melynek nyomása alatt állott az 18 47 / 4l ,-diki országgyűlés, mely a gravaminális politikában fölnevelkedve minden törvény al­kotásánál főleg fentartása s biztosítékai iránt iparkodott kellőleg és túlbuzgósággal gondos­kodni. Ilyen biztosítékot látszik az 18* 7 / 4 s -<Hki országgyűlés is az országgyűlésnek elnapolása, illetőleg feloszlatása ellenében fölállítani akkor, midőn az 1847-diki IV. t. ez. 6-dik pontját alkotta. Ha, mélt. főrendek, ezen törvény czikk logikai fonalát követjük, és tekintjük e t. czikknek 5-dik pontját, mely azon kétségbevonhatlan alkotmá­nyos jogot, mely Európának eddig ismeretes és létező alkotmányaiban mindenütt a fejedelemnek kétségbevonhatlanul meg volt adva, itt is fejedel­münk jogai közé helyezi; ha továbbá tekintjük a 6-dik t. ezikket, mely az országgyűlés elnapolását s eloszlatását az előbbi évi költségek számadása fö­lötti határozat és a jövő évi költségek előlegének megállapításától föltételezi; ha továbbá logikai következetességben tekintetbe veszszük 14-dik pontját, mely a 6-diknak tulajdonképen kiegészítő részét képezi, az által, hogy meghatározza azt, hogy az országgyűlés mindkét házában a tanács­kozás és szavazás módját s rendjét önmaga hatá­rozza meg, és módot nyújt ezáltal az országgyűlés mindkét házának, hogy a költségvetés fölötti ta-

Next

/
Thumbnails
Contents