Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-48
XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 237 ugyan, de országgyűlési szavazatot a 48-diki törvények nem adtak neki. Elnök: Azt tartom, az imént fölmerült kérdés az igazoló bizottsághoz utasítandó, a nélkül, hogy azt jelenleg vitatkozás tárgyává tennők. A szavazás eredménye, a szavazatok összeszámítása nyomán, következendő: a m. főrendek 102 egyhangú szavazattal, a képviselőház által átküldött s az 1848: III. t. ez. némely pontjainak, melyek a nádor, mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, leendő módosításáról és a nádorválasztá? elhalasztásáról szóló t. czikket egyhangúlag elfogadják mind beltartamára, mind szerkezetére nézve, miről a képviselőház üzenet utján tudósíttatni fog. Következik a második tárgy. Majthényi László b. jegyző (olvassa a minisztérium alakításáról szóló törvényjavaslatot.) Sztáray Antal gr. jegyző: Vécsey", József báró szabolcsi főispán! Vécsey József b.: Nmélt. elnök! mélt. főrendek! A módosíttatni javasolt 12-dik szakasz így szól: „A miniszterelnök társait legfelsőbb megerősítés végett ő felsége elé terjeszti." A két szerkezet közt, szerény nézetem szerint, kevés különbség van, és a mi van, az is a módosítvány mellett szól. Igénytelen nézetem szerint ugyanis a parlamentális kormány fő czélja és előnye a politikai cselekvés, az actió biztosítása, párhuzamban a fokonkint fejlődő elmélet és állami élet fölmerülő szükségleteivel. Mig az elmélet a tudomány és tapasztalás, az alkotmányos és társadalmi viszonyok, sőt néha a szenvedélyek befolyása alatt lassan fejlődik és soká haboz: addig mulhatlanúl szükséges, hogy megtörténjék mindaz, mit az önfentartás kötelessége parancsol, és el ne mulasztassék semmi, a mit a fejlődés, anyagi és szellemi gyarapodás szüksége követel. Azon ernyedetlen és folytonos éber közszellemet és azon erélyes hatást, melyet ezen föladat teljesítése föltételez, a 48-diki törvényhozók azzal vélték biztosíthatni, hogy a parlamentális kormányt hazánkban behozták és törvényesítették ; különösen pedig az által, hogy a miniszterek közt az egyetértést és solidaritást megkövetelik, mert ezek nélkül a kormány actiója szakadozott és laza, eredménye kétes, valamint a a felelősség is illusorius volna. Ezen eszméket foglalja magában a régi törvény, és ezek ép ugy a jelenben elénk terjesztett javaslatban is ben foglaltatnak, midőn kiköttetik az, hogy ő felsége minisztereit oly férfiak közül válaszsza, kik a miniszterelnök személye és elvei körül szilárdul csoportosulnak, és képesek legyenek ne csak az akkoron fenforogható helyzetből, de az alkotmányosságból veendő sokszerű módozatokban is egyetérteni. A különbség tehát nem lényeges, és az is a módosítványnak kedvez inkább, mert miután minden miniszter, a maga szakmájára nézve, csakugyan a fölségi joggyakorlat orgánuma, illőnek találom, hogy ő felsége nevezze ki, ne csupán hogy megerősitse, különben ez ujabb módosítványban is ki lévén kötve, hogy ő felsége ebbeli választását a miniszterelnök előterjesztése fogja irányozni. Én tehát részemről, mélt. főrendek, ezen módosítvány t pártolom, és bátorkodom ezennel a mélt. háznak is elfogadás végett ajánlani. (Éljenzés.) Elnök: Van még, a ki hozzá szólni kíván? (Nincs!) Úgy tehát méltóztassanak azok, kik Vécsey főispán ő méltóságának indítványát, a minisztereknek ő felsége általi kinevezését illetőleg, elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek az indítványt átalánosságban egyhangúlag elfogadják. Méltóztassék azt most a részletes tárgyalás végett még egyszer fölolvasni. Majthényi László b. jegyző (olvassa, a minisztérium alakításáról szóló tor vény javaslatot.) Nyáry Gyula b.: Nmélt. elnök úr! mélt. főrendek! Nem akarok indítványt tenni, csak egy szerény megjegyzést, és pedig- azért, mert azt hiszem, hogy parlamentális formahibát elhallgatni nem lehet, nem szabad. Ezen törvényjavaslat egyetlen pontból áll, és mégis ott van, hogy „először." Ez tehát vagy toll-vagy stylistikai hiba. Csak erre akartam méltóságtokat alázatosan h>velmeztetni. Vécsey József b.: Helj r es a báró úr ő méltóságának észrevétele; de nem emlékszem, hogy nálunk más sorozata a t. czikkeknek gyakorlatban volt volna. Máshol úgy szokták tenni , hogy »egyetlen." Ha ezt itt is szokásba lehetne venni, ez megfelelne. (Maradjon !) Elnök: Ha tehát a mélt. főrendek a szerkezetre egyéb észrevételt nem tesznek, a szerkezet is el van fogadva. Törvényjavaslatról lévén szó, következnék a név szerinti vég szavazás. De bátor leszek e tekintetben indítványozni, hogy miután már a névsor fölolvastatott, időkímélés tekintetéből csak a jelenlévők szólittassanak föl. A kik a törvényjavaslatot egészben véve elfogadják, méltóztassanak igennel, ellenkező esetben nemmel szavazni. K árolyi György gr.: Minthogy időkimélést méltóztatott említeni, lehetne talán mind a három tárgyat vitatás alá venni és aztán egyszerre szavaznánk név szerint mind a háromra nézve. Cziráky János gr.: Nézetem szerint ez nem történhetik, mert egyik vagy másik tagnak eltérő egyéni véleménye lehet az egyik tárgyra nézve a másikétól. Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a névsort, mely alkalommal:
