Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-37
192 XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Ennélfogva a közlemény pontonkint is el van fogadva. Más tárgy nem lévén, a mai ülést föloszlatom. A legközelebbi ülés holnap d. e. 10 órakor fog tartatni, Az ülés végződik d. u. 1 J / 4 órakor. XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867. marczius 12-dikén Cziráky János gróf elnöklete alatt. Tárgyai: A képviselőház határozatai a sajtó ügyében s a kormánynak adott fölhatalmazások kizárólagossága irán Elfogadtatnak. A hozott határozatoknak a képviselőházhoz átküldése elrendeltetik. A kormány részéről jelen zsefb., Horvát Boldizsár. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: A tegnapi ülés jegyzőkönyve fog meghitelesittetni. " Szlávy József jegyző (olvassa a marczius 11-ikén tarlóit ülés jegyzökönyvét!) Elnök: Van valami észrevétel? (Nincs!) Ennélfogva hitelesittetik. Napi renden van a képviselőháznak a sajtó ügyében hozott határozata. Méltóztassék azt fölolvasni. Szlávy József jegyző (fölolvassa.) Elnök: Méltóztassék mosta miniszteri előterjesztést is fölolvasni. Szlávy József jegyző (fölolvassa.) Elnök : Méltóztassanak átalánosságban a tárgyhoz szólani. Majláth Antal gr.: Nagymélt. elnök és mélt. főrendek ! Buzgó és hálás érzelemmel fogadom a magyar minisztériumnak a szabad sajtó iránti előterjesztését. Megszavaztuk az adót, meg az ujonczokat, beleegyeztünk azon rendelvénybe, mikép rendeztessenek a törvényhatóságok, azon törvényhatóságok, melyek alkotmányunkkal egykorúak, melyek szükségleteinkből keletkeztek és melyek nyolcz századon át minden bel- és külbonyodalmak daczára megvédték alkotmányunkat. Ezeket tartom tehát a szabadság egyik főtalpkövének ; másiknak a szabad sajtót. (Helyeslés.) A szabad sajtónak előnyeit elősorolni szükségtelennek tartom , miután a mélt. főrendek ezeket sokkal tökéletesebben ismerik, mint én ; csak azt az egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy a szabad sajtó a vannak: Eötvös Jó- i szabad államoknak legfőbb és legutolsó zárköve• I Nem szólok a szabad sajtó előnyei-, de szólok azon bizalomról, melylyel az irodalomnak t. tagjai iránt viseltetem. Meg vagyok tökéletesen győződve, hogy ők át lévén hatva az átalakulás nehézségétől, magasztos szellemi befolyásukat arra fogják felhasználni, hogy az eszmék tisztuljanak, a kedélyek szilárduljanak és a nemzetiségek közti viszonyok a testvériesség és igazság utján bonyolittassanak le. (Elénk helyeslés.) Én tehát egy szóval csak azt tartom, hogy az irodalom a szabad sajtóval igen is élni fog, de azzal visszaélni sohasem. (Éljenzés.) Én tehát e tekintetben a minisztériumi előterjesztvényt pártolom, mert azt tartom, a mit tegnap Fehérmegye igen érdemes főispánja mondott, hogy a megyéknek a szabadsággal való élés csak az o javukra adatott: a mint azzal élni fognak, csak ugy vehetik jövőre hasznát; ez áll a szabad sajtóra is. (Helyeslés.) De mivel — emberileg tekintve a dolgot — vannak emberek, kik a rendes kerékvágásból némelykor kiszorittatnak, hogy ezek iránt törvényes rendelet legyen, okvetlen szükséges, hogy törvényes intézkedés történjék. Én e tekintetben egész kiterjedésében elfogadom a minisztérium által javaslóit törvényt, elfogadom pedig azért, mert a 48-iki sajtótörvényeken alapszik. Megtartotta ennek fő elveit, t. i. az esküdtszékeket, és csupán abban van változás, hogy miután a 48-iki törvényekben a birói hatalom a megyék törvényszékeire bízatott, most, miután ezek rendezve nincsenek, öt helyre szorittatnak, Pestre, Debreczenre, Eperjesre, N.-Szombatra és Kőszegre. E tekintetben szintén megfelelőnek tartom a törvényjavaslatot. Ugyanez áll Erdélyre nézve is. Meghallom, hogy a tegnapi rendeletek szerint ez ma már szűk-
