Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-32
XXXII. ORSZÁGOS ULES. 175 ban ne ébredjen élénk érdekeltség, midőn arról van szó, hogy a Nemzeti Muzeumunkban őrzött tárgyak, majdnem mindannyi ereklyéi a múlt századoknak, tárgyak, melyek őseinket érintik s általok használtattak, helyt találjanak a párisi világtárlaton hasonnemü tárgyak között, melyek a világ minden részeiből részint özönlenek, részint rövid idő múlva fognak oda özönleni : és igy teljes készséggel pártolom magam részéről elvileg a képviselőház e részbeli elhatározását. Sőt alig van egyéb hátra — miután a bizottsági javaslatban szóba hozott részletek legnagyobbrészt amúgy is végrehajtattak, s igy a dolog inkább már mint egy bevégzett tény állván előttünk, némileg azon jogunktól, hogy a dologhoz annak idejében hozzászólhattunk volna, elestünk — mint az , hogy a bevégzett tényt utólag hozzájárulásunkkal előmozdítsuk. Ha mindazáltal e tárgyra nézve — részint különös tekintettel azon kapcsolatra, melyben ezen tárgyak egynémelyike közjogi kérdésekkel áll. ré- | szint tekintettel azon körülményre, hogy idő közben nemzetünk kormányzata alkotmányos, önálló és törvényes alapra helyeztetett — bátor vagyok egynémely észrevételt tenni: ezt nem is annyira ezen már szerintem bevégzett tényre kivánom érteni, mint inkább más hasonló oly tárgyakra, melyek a törvényhozás folyama alatt ismét tanácskozás alá kerülhetnek. Én azt gondolom, mélt. főrendek, hogy az országban lévő alkotmányos hatalmaknak szabályszerű működését biztosítani és azoknak mindenféle zavaroktól megóvását eszközölni legbiztosabban lehet ugy, ha minden hatalom hatásköre, és azon határ, mely egyiket a másiktól elkülönözi, a lehetőségig mindig szem előtt tartatik. A tárgy fontossága ily kérdésekben nézetem szerint nem lehet határozó. Vannak kérdések, melyek tegnap alig látszottak fontosaknak, s ma már oly előzményt képeznek, melyre mint legfontosabbra hivatkozás történik. Sőt azt gondolom, nem egy nagyobbszerü bonyodalom volt olyan, melynek ha keletkezése okát vizsgálnék, kezdetben oly csekélységekre találnánk, melyekben még az élesebb szemek is alig tudták volna a későbbi bonyodalmak csiráit fölismerni. Ezúttal a törvényhozó és végrehajtó hatalom hatásköre az, melyet én a lehetőségig minden általcsapongásoktól kölcsönösen megóva látni óhajtok. A felelős kormányzat természete szerint tágasabb hatáskört igényel, mint a dicasterialis: mert természetében áll, hogy épen a törvényhozó test többségének kitűnőségeiből keletkezik, és legfőbb előnye az, hogy a törvényhozó testtel folytonosan érintkezve, sőt általa felelősségre is vonathatván, föl lehet róla észszerűen tenni, hogy óvakodni fog minden oly cselekvéstől, melyre nézve a törvényhozó testületek beleegyezésére nem számithat. Ha azonban a törvényhozás ily felelős kormány irányában egészen a végtelenségig menő részletekre vonatkozó utasításokba bocsátkozik, nem csak önmagára nézve nehezíti azt, hogy a felelősség elvét érvényesíthesse, de sőt még azon nagyobb hátrány is bekövetkezhetik, hogy épen oly cselekvények, melyek különben a dolog természete szerint felelősség mellett volnának végzendők, az ily kisszerüségig menő részletezés által a végrehajtás köréből elvonatván, egyszersmind azon felelősség mellőzésével intéztetnek el, melylyel intéztetniök kellett volna. Igy például vegyük a jelen esetet — a menynyiben jövőben is előkerülhetne. Azt gondolom, hogy miután azon muzeumbeli tárgyak kétségtelenül a nemzet tulajdonai, igen helyén volna, he a törvényhozás csak elvileg mondotta volna ki, vajon kiküldessenek-e vagy ne, ide vagy amoda; de azon részletek, melyek ezen javaslatban foglaltatnak, nézetem szerint a végrehajtó hatalom felelős közegeire lettek volna hagyandók, nem csak természetöknél fogva, hanem azon szokás szerint is, mely más országokban — hol a parlamenti kormányforma már régebben meghonosult — átalános divatban van. Én tehát, a mint ismétlem, azt vagyok bátor indítványozni, hogy a képviselőháznak velünk közölt határozatát úgy elvben, mint részletek tekintetében elfogadjuk. Hogy azonban a mélt. főrendeknek legalább tanácskozásaiban — jövőre nézve — nyoma legyen azoknak, miket kifejteni bátor voltam, kívánom azon óhajtást kifejezni, miszerint Magyarországban minden constituált hatalom vigyázzon arra a lehetőségig, hogy a másiknak hatáskörébe szükség nélkül át ne csapjon. Ennek kifejezését nézetem szerint kívánja az előrelátó bölcseség, mely leginkább van hivatva arra, hogy a jövő bonyodalmakat a lehetőségig megelőzze. (Helyeslés.) Elnök: N incs senki, a ki e tárgyhoz szólani kivan ? (Nincs.) Ennek következtében, oly szellemben, mint Hontmegye főispánja kívánta, a képviselőház által átküldött, a párisi világkiállításra küldendő tárgyakra vonatkozó határozathoz a mélt. főrendek mind lényegre nézve, mind részletekben hozzájárulnak. E szerint fog szerkesztetni a jegyzőkönyv, és hitelesítés után közöltetni a képviselőházzal. A jövő ülés, a jegyzőkönyvek hitelesítése végett, holnap 12 órakor fog megtartatni, hogy jelesen az adó tárgyában hozott határozat mielőbb közöltethessék a képviselőházzal. Az ülés végződik esti. 7 órakor.
