Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-6

VI ülés, 1861. június 18-án. . 81 kik nem elődeik uralkodása alatt bttek koronázva, úgymint II. Mátyás, ül. Károly, II. Leopold, és I. Ferencz, — látta fogjuk minden országgyűlési irományokból, hogy azokhoz is, pedig megkoronáztatásuk előtt, történtek feliratok; és csak az tette lehetővé azt, miszerint a nemzet koronázási hitlevél iránt egyezkedhetett; és igy a koronázás létrejöhetett, és eszközöltethetett. Azon körülmény, hogy a most tényleg uralkodó nem egyenes örököse V-dik Ferdinándnak, akadályul nem szolgálhat, mert a Magyarország függetlenségét biztosító pragmatica sanctio az örökös tartó, mányok irányában a Habsburgi házban köti még azon personalis uniót, melyen kívül velük, azaz : az örökös tartományokkal nincs semmi közünk; a personalis-uuio ezen kapcsa pedig a tényleges uralkodó örökségi jogát minden kétségen kivül teszi. De igen is,én is kívánom azt annak idejében kimondatni, miszerint V-ik Ferdinánd és az ö utána következő Ferencz Károly azon formában mondjanak le uralkodási jogukról, melyet törvényeink kivannak, melyszerint azon akadály, mikép a tényleges uralkodó csak praesumtiv trónörökös, egy az országgyűléshez intézendő okirat által elhárittassék, — a hiány utólagosan pótoltassák és törvénybe igtattassék. Igaz ugyan mélt. főrendek, hogy ezen 12 esztendő alatt mellőztettek azon föltételek, melyekhez törvényeink értelmében a főhatalom gyakorlata még a koronázás előtt is kötve vau ; igaz, hogy e 12 esztendő alatt a nemzet hallatlan — még mai napig is vérző közjogi sebeket szenvedett; igaz, hogy törvényeink lábbal tapostattak; igaz, hogy anyagi erőnk, mely nélkül az egész nemzettest hatályosan zsibbadt és tehetetlen, a direct és indirect adók egész seregével kizsákmányoltatott; ez mind igaz mélt. főrendek! de azon politikai bölcsesség, melyet egész Európa tőlünk vár, megkívánja, miszerint a sokat hányatott és szenvedett nemzet jövendője biztosítása végett azon eszközökhöz nyúljunk, melyek által a törvényes alapon — mondom — a törvényes alaponi békés kiegyenlítés lehetővé tétessék; annyival is inkább, mert gyakorlatilag mást nem is lehetünk; mert a törvényhozás még mindig, valahányszor alkotmányunk megsértése és veszélyeztetése nélkül történhetett, megragadta azon alkalmat, melynél fogva törvénytelenségekből és bonyodalmakból kibontakozni lehessen. Igen jól megjegyzé tegnap a békési főispán, hogy legyen egyzer a törvényes téren a nemzet, a kormány annak segítségére és támogatására is számolhat. De tekintetbe kell vennünk azt is, ki által nyittatott meg az országgyűlés ? az országgyűlés csakugyan a tényleges uralkodó által nyittató't meg, a kinek kezeiből mi az országgyűlés megnyitását el is fogadtuk, mert ha csak az akadályok megszüntetése végett jöttünk volna itten össze : nem kellet volna nekünk épen apr, 2-kára, vagy azon napra összejönni, mely a fejedelem által kitűzve volt. — De kinek is panaszolnánk sérelmeinket? kitől követelhetnénk azoknak orvoslását, az 1848-iki törvényeknek visszaállítását, ha nem attól, a ki nekünk alkalmat adott, miszerint országgyülésileg összejöhessünk, és sérelmeinket formulázhassuk ? Én részemről nem kívánom a kiegyenlítést siettetni, nem kívánom a bonyodalmaknak minden áron való kiegyenlítését; mert magam is azt tartom : inkább szenvedjünk tovább, mintsem hogy mi magunk könnyelmű alku által törvényeinket megsértenénk, és méltatlanokká tennénk magunkat őseink nagys erii és történelmi utón örökített szenvedéseikhez, és a szenvedéseknek örökdicsőségü emlékezetéhez. (Tetszés.) Azt is elismerem, a mint mondva volt, hogy egy, jogaiban annyira sértett nemzet méltóságához talán jobban illenék egy komoly hangulatú határozat; de mivel a határozat a közlekedést, és igy a békés kiegyenlítést kizárja, legalább nehezíti, én inkább a másik módhoz, azaz, a felirathoz fordulok, mely minket ép azon hatalommal tesz és pedig követelési helyzetbe, a kinek uralkodása alatt ezen sérelmek okoztattak, és a ki azokat egyedül orvosolhatja. Én tehát részemről, egy — az országgyűlés és a törvényhozásnak kiegészítését sürgető, a nemzetnek minden alkotmányos jogait és követeléseit magában foglaló,— az 1848-iki törvények független állásának visszahelyeztetését szorgalmazó felirat mellett vagyok, és mivel azt az előttünk fekvő szerkezetben feltalálom azt egész terjedelmében pártolom. (Helyes!) Gaganecz József, eperjesi g. e. püspök : Midőn bátorságot veszek magamnak felszólalni, nem szándékozom a feliratnak érdemleges elemezésébe s taglalásába bocsátkozni, minthogy az mind a t. képviselőház, mind itt számos előttem szólott mélt. főrendi tagok által, annak érdemlett fontosságához képest, terjedelmesen és bölcsen megvitattatott s kimerittetett. Ezen feliratban előhozatnak a nemzetnek sarkalatos jogai s törvényei s azokon időközben történt sérelmeknek, alkotmányos életünk megszüntetésének, minden sebeink, minden bajainknak az 1848-ki törvények alapjáni orvosoltatása közohajtásunk. — Ha a felséges Úristen nekünk kedvezend, és a jelen országgyűlésnek ezen első lépése jó eredményt hozand, azon esetre mindazon tárgyak annak idejében bizonyosan tüzetesen fognak tárgyaltatni; azért is, hogy hazánk és alkotmányos életünk ily megtámadások és sérelmek ellen jövőre újonnan hozandó törvények által biztosittassék. — Jelenleg pedig, noha kívántam volna, hogy a mólyen tisztelt indítványozó Deák Ferencz úr indítványának szerkezete teljes épségében, és az illető szakaszok kihagyása nélkül, megmaradt volna, de másrészről tekintve mostani abnormis állapotunkat, hogy abból minél hamarébb kiszabadulhassunk és az alkotmányos térre átmenve, édes hazánk Főrendi napló.