Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-3

14 III. ülés 1861. ápril 16-án. nősen a ház szabályaira nézve, melyek tudományom szerint is tökéletlenek, nem látom át, hogy azok a méltóságos főrendek által miért nem egészíttethetnének ki? — s azért az ereszben tett indítványhoz járulok. Gróf Eszterházy Mihály : Én is tökéletesen járulok Barsmegye főispánjának vélekedéséhez, és azt hiszem, hogy akkor is lesz időnk a létező szabályokon czélszerü változtatást termi, ha Istennek segítségével kiegészítve leszünk. Lonovits József érsek scordonai választott püspök : A háznak nincsen kevesebb joga most, mint volt 1848-ban ha csonka is; tudjuk ugyanis, hogy 1848-ban Horvátország nem jelent meg, habár megvolt híva; ha tehát a nagyméltóságú tábla az 1848-ki förendű tábla által hozott és az országgjülés folyama alatt gyakorlatban volt házszabályokat ideiglenesen most is megiartandóknak véli, ugyanazon joggal él, melylyel intézkedett a tábla 1848-ban s ugyanazon joggal mégis változtathatja ugyanazon rendszabályokat. Szóval : a ház 1848-ban nem birt több joggal mint mennyivel most bír. Báró Splényi Henrik. Ha nem volnának a nagyméltóságú táblának szabályai, magáin is azokkal szavaznék, kik azt hiszik, hogy a tábla szabályok hozatalára följogosítva van, -— s bizonyosan az 1848-ki főrendi tábla azért alkotott házszabályokat, mert nem léteztek, — habár csonka volt is; — demost,midőn vannak házszabályaink, s én egyátalában az 1848-ki törvények iránt igen sok piefással viseltetem s igy azon szabályok iránt is, melyek akkor alkottattak, azok mellett jelenleg is megmaradni kivánok, — annyival inkább, miután nem hallottam fölemlíteni, hogy azon szabályokban oly lényeges hibák vagy hiányok volnának, melyek azok megváltoztatását okvetlen szükséggé tennék, — s igy, Barsmegye tisztelt főispánjával tökéletesen egyet értek. Tarnóczy Kázmér barsi főispán : Nem untarnámaméltóságosfőrendeketfölszólalásommal,hogyha egy állítást nem hallottam volna, mire szükségesnek tartom megjegyzést tenni. Lonovits érsek 0 nagyméltósága ugyanis azt monda, hogy az 1848-ki országgyűlés azér volt csonka, mivel Horvá'ország képviselői s a főrendi táblának némely tagjai meg nem jelentek, mostani országgyűlés pedig csonka azért, mert ugyanazon egyének meg nem hivattak. Ezen véleményt egyátalában nem oszthatom; mert szerintem csak akkor lehet csonkának mondani a testületet, ha a házhoz tartozó minden jogosultak nem hivattak meg; de ha meghivattak és megnem jelentek, a testületet azért csonkának mondani teljességgel nem lehet, s e részben fönnáll a törvénynek intézkedése, miszerint ha ötve:; tag együtt van, a tábla érvényes határozatot hozhat. — Csak ezt kívántam 0 nagyméltósága fölvilágositásaul válaszolni. Gróf Zichy Nep. János : Bocsánatot kérek, hogy másodszor szólalok föl. Előbbi nézetem mellett még most is megmaradok, miszerint a szabályok megvizsgálását azon időre szeretném halasztani, midőn a főrendi tábla magát szervezni fogja aszerint, mint azt a korszelleme kívánja s a mikor a ház átalakulásával a házszabályok is okvetlenül változni fognak. Gróf Pálffy József úrral nem érthetek egyet, mert ha ezen testület csonka s nem alkalmas törvényhozásra, bizonyosan határozathozatalba sem ereszkedhetik. Lonovits József érsek 0 nagyméltósága kijelenté, hogy 1848-ban a test csonka volt, s mégis törvényhozásba ereszkedett; méltóztassék mélyen tisztelt érsek ur megengedni, miszerint azon megjegyzést tegyem, hogy a csonka és csonka testület közt nagy a különbség; mert 1848-ban csonka volt az országgyűlés azért, mivel a horvátok nem jelentek meg, de azok törvényesen meg voltak hiva, jelenleg pedig csonka azért, mert azon országok, melyek ide tartoznak, törvényesen meghiva nincsenek, — s bátor vagyok figyelmeztetni az 1848-ki törvényhozás történelmére, miszerint a felsöés képviselőház azon tiszteletnél fogva, melylyel Erdély iránt, viseltetett, az adresse debatteba sem ereszkedett mindaddig, mig erdélyi rokonaink az országgyűlésen meg nem jelentek. Danielik János pristinei püspök : Nem akarok nyilatkozni afölött, ha váljon a ház ideiglenes szabályainak átvizsgálása szükséges-e vagy nem, e részben a vélemény egyhangú; de azon elvre nézve, melynél fogva az alapszabályok átvizsgálása elhalasztatni kívántatik, kényszerítve érzem magamat kijelenteni miszerint azon elvhez, lelkiismeretemnél fogva nem járulhatok. Felhozatott ugyanis a háznak csonka léte. E részben Barsmegye t. főispánjától azon definitiót hallottam, hogy a ház csonka akkor, ha oly tagok hiányzanak, kiket meg kellett volna hini, de nem hivattakmeg. Az előbbi országgyűlésen előfordult azon eset, hogy ily tagok hiányoztak s a ház megtette kötelességét, mondván hogy meg kell őket hini, de azalatt folytatta működéseit és nem fordult elő azon eset, hogy működéseit fölfüggesztette volna. Azon körülmény, hogy most nemcsak egyes egyének, hanem egész országok hiányoznak, az elven mitsem változtat; és azt hiszem, hogy a háznak joga van működéseit folytatni, mint joga volt magát megalakítani, és különösen joga van határozatot hozni oly esetben, midőn nem törvényhozási dologról, hanem csupán házszabályokról van szó. Ha azt mondjuk, hogy nem veszünk részt a tanácskozásban, abban igen is következetességet látnék, de ha tanácskozunk, ha vitatkozásokban résztveszünk, ha végzéseket hozunk, rendszabá lyokkalis kell bírnunk, és ha azok nem czélszerük, az ildomoság is azt hozza magával, hogy azokat javítsuk ki; azért, pártolom az indítványt. Gróf Batthyány Ferencz : Én csak röviden vagyok bátor felelni méltóságos Bezerédy püspök urnak. Csonka volt az országgyűlés Lajos királyunk idejében, de más oka volt annak, akkor a háború miatt nem lehetett összejöni a Rákoson az országgyűlésnek, most pedig más okból csonka a ház: most sérelmeink vannak és ezek miatt, csonka az országgyűlés, csonka e ház, csonka ház pedig törvényt vagy kötelező szabályokat nem hozhat. Csak ezt akartam a méltóságos püspök urnak felelni. Jankovics László Somogymegye főispánja : Megvallom ösintén, hogy a mai kérdés, mely a méltó-