Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.
Ülésnapok - 1861-8
11« VIII. ülés 1861. június 20-án. helyeztette, s az elválasztó rémbástyát örök időkre ledöntötte, mely végtére ezen /iemzetet. a népképviselet által az ország és munieipiumok kormányzatában, népességük túlsúlya, által főfactorrá tette. De lelkismeretes kötelességemnek tartom ez ügyben némi felvilágosítást előterjeszteni. Tudja azt mindenki, hogy minden el nyomott nép gyanakodó, bizalmatlan és elzárkózott szokott lenni. Nekem, kit testvérüknek lenni tudnak, inkább lehetett alkalmam szivük rejtélyébe pillanthatni, s én, ki magy,.r~hazámnak hű polgára vagyok, de egyszersmind uemzetemet is végtelenül szeretem, kötelesnek érzem magamat felsorolni az okokat, melyek miatt az erdélyi román nemzet a Magyarhonhozi föltétlen kapcsoltatást nem tartja reá nézve jelenleg jótékonyságnak s kívánatosnak. 1 szőr. Fájdalmasan veszik az erdélyi románok, hogy az 1848-ki évi kolozsvári országgyűlés náluk nélkül határozta el Erdélynek Magjarországhozi kapcsolását; szerintök ezen országgyűlésnek csak az lett volna teendője, hogy a román nemzetet négy edik j og osult nemzetté kellett volna nyilvánítani, s egy általános országgyűlést népképviselet alapján a lehető legrövidebb időre összehívni, s az uniót a román nemzettel egy üttlege sen határozni el, s ha ez igy történik, biztositoin a mit. főrendeket, hogy az unió kimondatott, esnem lett volna polgárháború. Itt fájdalommal kell visszaemlékeznem az erdélyi nagyérdemű r. kath. püspök úrőmnlt. érveire, melyekben a világ előtt kimondotta, hogy 1,300,000 román, egy püspök és egy pár kormányszéki hivatalnok által volt képviselve, kiknek egyike sem volt a nép választottja. 2-or. Az 1848-ik évi erdélyi törvényekben a román nemzet nem emeltetett a többi jogosult nemzetek sorába, róla cs*k per tangentem tétetik említés, s ezért a jogegyenlőséget nem értheti magára, mert nem létezik oly előbbi törvény, mely a román nemzetet a jogosultak közé sorozná, pedig Erdélyben csak az élvezhet alkotmányos jogokat, ki egy „recepta nátiónak és religiónak" tagja. 3-or. Az erdélyi 1848-ki törvény a székely határőrezredek kezében hagyá még a fegvert, a romái' határőrvidékről nem tesz emlitést. 4-er. A magyarországi 1848-ki törvény a horvát, szerémi és bánsági őrvidéket meghivatni rendeli az országgyűlésre, az erdélyieket csatlakozásuk esetére is hallgatással mellőzi. 5-ör. A magyarországi 1848-ki törv. VII. §-ában Erdélynek Magyarországgali egyesülése esetére ,,a magyar nemzetegység" van kimondva, ebben az erdélyi román nemzet a magyar nemzetbei olvasztásának czélzatát látja, pedig ez nemzetiségének fenntarthatását a személyes szabadságnál többrebeesüli, nemzeti életét tartja a szabadság alapjánl, nem a személyes szabadságot nemzeti élete védpaizsául. 6-or. Az erdélyi 1848-ki törvényedben a román nemzet lelket epesztő állása nincsen megnyugtatói ag javítva, s követeli, hogy az „Approbáták és Compiláták" s az azokat megerősítő „Leopoldinum diploma" melyek reá nézve megalázók, örök időkre semmisittessenek meg. E pontnál hallom azon ellenvetést, hogy ezen megalázó approbatális és compilatális törvények hasonlók azon minden jelentőség nélküli magyar törvényhez : Lutherani combura ntur, mely csak a történelem sajátja; de életben nincs; ezen ellenvetésre ki kell nyilatkoztatnom, hogy Magyarországban azon lealázó törvények a század vakbuzgalma által jöttek létre, de későbbi törvények által jóvá tétettek, inig Erdélyben 400. éven át életben tartattak, sőt nyíltan mai napig sincsenek megszüntetve. 7-er. Nem nyugodhatnak meg az erdélyi 1848-ik évi törvények válaszróképességi részében sem, mely a magyarországi választási törvényektől és a democratiai elvektől eltórőleg alapul 8. forintos . földadót vett fel, ezáltal a román nemzet nagyobb részét az alkotmányosság legbecsesebb részéből kizárta; végtére 8-or. Nem tartják Erdélynek Magyarországgali egyesülését bevégzett ténynek azon okból, mert a magyarországi 1848-ki törvény VH-ik czikkének 4 §-a nem teljesíttetett; a magyar felelős minisztérium az erdélyi országos bizottmán) nyali értekezése következtében a közös országgyűlésnek oly törvényjavaslatot nem tett, mely törvényes erőre emelkedett volna s maga azon erdélyi országos bizottmány összeállítása is a román nemzet befolyása nélkül s irányában igen mostohául jött létre, miután 28 bizottmányt tag között csak 3 román tag van, holott a román népesség a többi három nemzet együttes népességet kétszer túlhaladja. De az egyesülést sem a császári kormány, sem maga az erdélyi magyar nemzet befejezett ténynek nem tartják; bizonyítja az 1860. évi octob. 20-ki cs. diploma, bizonyítja azon tény, miszerint az erdélyi udvari canoellaria és gubernium újból megalakult s abban az ügyvezetést tekintélyes magj ar főurak vállalták el. Ezek azon nézetek melyek az erdélyi románokat még jelenleg is aggasztják, s mik miatt Erdélynek Magyarországhoz! föltétlen csatoltatását magukra nézve eröszakoknak tekintik, E helyütt kénytelen vagyok egy visszapillantást tenni az igen kitűnő érdemű erdélyi r. kath. püspök ő nmlt. igen sok tanulságot tartalmazó jeles beszédére.
