Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-284

äs« 284. szanl. 284. szám. A felsőház pénzügyi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése „az 1914—1918. évi hadikölcsönök rendezéséről" szóló 278. számú tövényjavaslat tárgyában. T. Felsőház ! A nemzeti közvélemény a hadikölesönjegyzést áldozatkészségből fakadó hazafias cselekményként fogta föl annál is inkább, mert abban a társadalom teljes egészében résztvett. Miután tehát a koronára szóló hadikölcsönkötvények a korona értékcsökkenése következtében majdnem teljesen elértéktelenedtek, a közvélemény a magyar állam erkölcsi kötelességének tekintette a hadikölcsönkárosultak kártalanítását. A trianoni bilincsekben sínylődő ország a szóban forgó igényeknek nem tehetett ugyan eleget, mindazonáltal elismerte a károsultak igényeinek erkölcsi jogosultságát akkor, amidőn az 1928 : XII. t.-c. 8. §-ában kimondotta, hogy a hadikölcsönök átértékelésének a kérdésében a békeszerződéseken alapuló kötelezettségek megszűnését követő időben fog határozni. Ezen előzmények után nagy örömmel fogadta a magyar közvélemény a pénzügyminiszter erre vonatkozó kijelentését és ígéretét, majd a benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslatot, amellyel régóta megoldásra váró kérdést juttat nyugvópontra akkor, amikor a méltányosságnak és a szociális szempontoknak figyelembevétele mellett a koronaromlás folytán elértéktelenedett hadikölcsönköt vények tulajdonosainak az államkincstár teljesítőképességének megfelelő ellenértéket biztosít. A törvényjavaslat főbb rendelkezéseit a bizottság a következőkben ismerteti : Az alapelv az, hogy hadikölcsönkötvények átértékelésében általában csupán a természetes személyek részesülnek, a nem természetes személyek közül pedig csak az egyházi, közművelődési és közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványok és ilyen rendeltetésű más jogi személyek. Az átértékelés elsősorban azokra a hadikölcsönköt vényekre térj ed ki, amelyeket az igényjogosult saját nevén és tulajdonaként láttak el magyar nosztrifikálási megjelöléssel. A nosztrifikálási előfeltétel hiányában is igénye van azonban az átértékelésre annak a természetes személynek, aki Magyarország területén lakik, illetőleg annak a nem természetes személynek, amely Magyar-