Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-279

279. szám. 367 Más oldalról áz általános jogérzetet sértő hiánynak mutatkozott, hogy a közhivataloknál fennálló vagy feimállónak állított befolyással üzérkedés felháborító esetei büntetlenül mar adtak. Ennék, a közhivatalok tekintélyét és a megtévesztésnek áldozatul eső közönség érdekeit egyaránt sértő visszaélésnek megbüntetésére külön törvényes rendelkezést kellett szerkeszteni. Ilyen tárgyú jogszabály' viszont eszmei értelemben szoros szomszédságban áll a büntetőtörvénykönyvben »megvesztegetés« címen szabályozott tárgykörrel, A megvesztegetésre vonatkozó §-ok (Btk. 465—470. §§.) átvizsgálása és helyesebb szövegezése amúgy is egyik feladata volt a büntető jogszabályok megújítására irányuló munkálatoknak. Kézenfekvőnek látszott a megvesztegetésre vonatkozó újraszövegezett jogszabályokat a. befolyással való üzérkedést tárgyazókkal összekapcsolni s ekként illeszteni a növelláris törvényjavaslat keretébe. - Mindezeket a különböző tárgyú rendelkezéseket egyetlen, közös vezető szempont alá lehet foglalni. Ez a szempont a közélet törvényességének és tisztaságának eszménye, mert a íelsorolt és büntetést érdemlőknek felismert cselekmények egyaránt ennek a kiemelkedő fontosságú jogi értéknek így vagy amúgy való megcsorbulását jelentik. Felesleges lenne érveket felhozni annak bizonyítására, hogy az egészséges közélet müyen életfontosságú erőforrása a nemzetnek és hogy menynyire szükséges annak sértetlensége akkor, amikor jövőnk biztosításáért kemény harcot vívunk és amikor a nehéz idők sok ember lelkét fogékonyabbá teszik az erkölcsi fertőzés veszélye iránt.. Éppen ezért a jelenlegi időpontban különösen időszerűnek kell tekinteni olyan törvényes rendelkezéseknek kezdeményezését, amelyek a közélet egészséges folyamatához nyújtanak büntetőjogi biztosítékokat. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Vesztegetés. A javaslat alapvető megkülönböztetést tesz egyfelől a vesztegetés, másfelől a tiltott ajándékadás, illetőleg ajándékelfogadás közt. Ezek az utóbbi cselekmények is fontos közérdeket sérthetnek és ezért — bizonyos feltételek mellett — méltán esnek büntetés alá, mégpedig mindkét közreműködőre nézve, azaz úgy az ajándék adójára, mint annak elfogadójára.; A javaslat az utóbbi cselekményeket mégis külön szabályozza, jóval enyhébb .büntetéssel bünteti, egyes eseteket menthetőeknek talál (3. • §. harmadik bekezdése),;sőt nem is illeti a »megvesztegetésinek a közfelfogás szerint súlyosan megbélyegző elnevezésével. A kétrendbeli cselekmény között éles határvonalat szab az, hogy az 1. és a 2. §-okban meghatározott meg

T vesztegetés lényege.: a közhivatalnok kötelességszegésének megvásárlása hiányzik a másik deliktum-típusnál. Megvesztegetés esetében a közhivatalnok áruba bocsátja a saját jövőbeli kötelességellenes magatartását, a vesztegető árat fizet érte. A megegyezés tartalma tehát az, hogy az önzéstől és kapzsiságtól elvakított közhivatalnok> a:'reá ruházott közbizalommal visszaélve, a közérdekből részére biztosított hatáskört, cselekvési lehetőséget a közérdek ellenére fogja felhasználni. Átütött ajándékozás és ajándékelfogadás a közhivatali működés rendjét más módon és kevesebb határozottsággal veszélyezteti, mert nem irányul valamely felismerhető, jövőbeli és magában véve is jogszabályba ütköző hivatali cselekményre, csak arra, hogy a közhivatalnok magát valaki lekötelezettjének, valaki iránt feszélyezettnek érezze. - A kötelességszegést és annak ellenértékét megállapító törvényellenes megegyezésnek szükségképpen két résztyevője van, akiknek szerepe éppoly különböző,