Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-279

279. szám. . 363 A kísérlet büntetendő. Nem büntethető, aki az előnyt a közhivatalnok követelésére adta vagy ígérte, ha vonakodása esetére jogtalan hátránytól tarthatott. Ajándék tiltott követelése és elfogadása. 4. §. Az a közhivatalnok, aki — a 2. §. esetén kívül — hivatali vagy szolgálati működésével kapcsolatban meg nein engedett személyes vagy vagyoni előnyt követel, vagy elfogad olyan személyes vagy vagyoni előnyt, amely hivatali vagy szolgálati működését a közérdek kárára befolyásolhatja, vagy egyetért az ilyen előny elfogadójával, vétséget követ el és büntetése két évig terjedhető fogház. Az első bekezdésben meghatározott cselekményért a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott közhivatalnok — a bírót és a vádhatóság tagját minden esetben ideértve — öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. A kísérlet úgy az első, mint a második bekezdés esetében büntetendő. Befolyással üzérkedés. 5. §. Aki a maga vagy más részére vagyoni előnyt követel vagy fogad el avégett, hogy valódi vagy színlelt befolyását valamely hatóságnál vagy közhivatalnoknál magánérdek előmozdítására érvényesítse, vétséget követ el és büntetése egy évig terjedhető fogház. A kísérlet büntetendő. A cselekmény bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a befolyásával üzérkedő a cselekmény elkövetésekor azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy közhivatalnokot fog megvesztegetni (1. §.) vagy tiltott módon megajándékozni (3. §.), vagy a cselekmény elkövetésekor vagy befolyásának érvényesítésekor magát közhivatalnoknak, az országgyűlés, törvényhatósági bizottság, városi vagy községi képviselőtestület tagjának adja ki, egyenruhát, jelvényt, címet, rangfokozatot, rendjelet vagy díszjelet jogtalanul használ (1930 : III. t.-c. 82., 83. §.), vagy a cselekményt üzletszerűen követi el. Ez a §. nem érinti az 1937 : IV. törvénycikknek az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit. A vagyoni előny elkobzása. 6. §. El kell kobozni azt a dolgot, amely az 1—5. §-ok eseteiben az adott vagyoni előny tárgya volt, mégpedig akkor is, ha az ellen, aki abban részesült, bűnvádi eljárást nem lehet megindítani vagy folytatni. Ha az adott vagyoni előnynek nem dolog volt a tárgya, vagy ha a dolog elkobzását nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, azt, aki a vagyoni előnyben részesült, az előny értékének megfizetésére kell kötelezni. Ha a bűnvádi eljárást senki ellen sem lehet megindítani vagy folytatni, az elkobzás, illetőleg az előny értékének megfizetése tárgyában a királyi ügyészség indítványára az a királyi törvényszék jár el, amelynek területén az előny tárgya vanvvagy amelynek területén az előny értékének megfizetésére köteles személy lakik vagy tartózkodik ; az eljárásra a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. t.-c. 477. §-ának 2^-6. bekezdései megfelelően irányadók ; az eljárás mindig a polgári büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. A 3. §. harmadik bekezdésének és az 5. §. eseteiben az, aki a vagyoni előnyt adta, attól, aki abban részesült, az előny értékét visszakövetelheti, tekintet nélkül arra, hogy a vagyoni előny tárgyát elkobozták-e, vagy pedig a kötelezettet az előny értékének az állam javára való megfizetésére kötelezték-e. 46*