Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-275
312 275. szám. mértékek hitelesítését tanúsító bélyegekkel elkövetett visszaéléseket is ; az előbb kifejtetteken felül abból az okból is, mert mi sem indokolja, hogy az ebbe a körbe tartozó bűncselekményeket, enyhébben — hat hónapig terjedhető fogházzal — büntessék, mint az egyéb bélyegek meghamisítását. II. Az érdekelt körök rámutattak annak tarthatatlanságára, hogy az 1907 : V. t.-c. 32. és 33. §-aiba ütköző kihágások elkövetése esetében a törvény 36. §-a szerint a hitelesítetlen mérőeszközök elkobzása iránt kell minden esetben rendelkezni. A közforgalomban használt mérőeszközök az említett törvény megalkotása idejében nem képviseltek nagyobb értéket. Çzzel szemben ma már a közforgalomban nagyrészt olyan értéket képviselő mérőeszközöket használnak, amely értéknek a mérőeszköz elkobzása esetében elvesztése igen súlyos károsodást jelent. Ez a károsodás indokolatlan azokban az esetekben, amelyekben csekélyebb jelentőségű kihágásról van szó. Lehetővé kell ennélfogva tenni, hogy az eljáró hatóság mint rendőri büntetőbíróság az ilyen enyhébb elbírálást igénylő esetekben az elkobzást mellőzhesse. A törvényjavaslat üyen értelmű rendelkezést is tartalmaz. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az X. §-hoz. A szakasz az általános indokolásban kifejtett álláspontnak megfelelően a mértékhitelesítési bélyegeket, bélyegzőket, pecséteket, jeleket és jegyeket a »bélyeg« fogalma alá vonja és a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről szóló 1932 : XXI. t.-c. 1. §-át megfelelően kiegészíti. A szaka'sz 1. pontja az általános indokolásban előadottak értelmében az 1936 : XXV, t.-c. alá eső mértékhitelesítési bélyegeket is ide sorozza. A szakaszban foglalt felsorolás nem tartalmazza a szigorú számadás alá eső mértékhitelesítési nyomtatványokat, mert ezek is közigazgatási nyomtatványok és így minden kétséget kizáróan az 1932 : XXI. t.-c. 1. §-ának 3. pontja alá esnek, következőleg felőlük külön rendelkezni felesleges. Az 1932 : XXL t.-c. 1. §-ának jelzett kiegészítése folytán a mértékhitelesítési bélyegek, bélyegzők stb. is a most említett törvény büntető rendelkezéseinek védelme alá esnek. A törvényjavaslat az iparűzéstől és kereskedéstől való eltiltást mint mellékbüntetést nem tartalmazza. Bármennyire kívánatos ugyanis, hogy az iparűzéstől és kereskedéstől való eltiltás mellékbüntetése a büntetőtörvénykönyv revíziója alkalmával általános szabály keretében büntetési rendszerünkbe beiktattassék, ennek a mellékbüntetésnek egyes bűncselekmények tekintetében meghonosítása aggályos, mert ez a rendszertelenség azzal a helytelen következménynyel jár, hogy egyes, bár kevésbbé súlyos bűncselekményeknél a mellékbüntetés alkalmazható, míg más súlyosabb bűncselekményeknél nem. E mellékbüntetés megállapítását ezért — az 1932 : XXL és az 1936 : XXV. törvénycikkek rendelkezéseivel megegyezően ezúttal mellőzni kell. A 2. §-hoz. A szakasz azokat a veszélyeztetési deliktumokat öleli fel, amelyek a bélyeghamisítás fogalma alá nem vonhatók. Indokolt a jogvédelmet az 1936 : XXV. törvénycikk rendelkezései alá eső mértékek tekintetében is megadni, ezért a szakasz szövege ilyen irányú rendelkezést is tartalmaz. Minthogy a cselekmény tárgyi súlya kisebb, mint a hamisítási cselekményeké, ennek megfelelően a büntetési tétel is enyhébb. A 3. §-hoz. A szakasz az általános indokolásban említett okokból módot nyújt arra, hogy a kihágási eljárás során az elkobzást mellőzni lehessen. A hamis stb. bélyeggel ellátott mértékek tekintetében a fakultatív elkobzás nem indokolt, azt az enyhítést maga az érdekeltség sem kéri. A hamis stb, bélyegek elkobzása