Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-272
292 272. szám. választ. Ennek a következménye lett, hogy a trianoni országhatárok mellett a budapesti orvosi kamara 5000 körüli taglétszáma után az országos választmányba küldte az elnökét, főtitkárát s 5 tagját, a vidéki kamarák összesen kevéssel több taglétszámuk mellett az elnökökön és titkárokon kívül 32, majd a később visszakerült országrészek kamarái folytán 48 választmányi tagot küldhettek. Ezt az aránytalanságot, mondhatnám igazságtalanságot — nem lévén akkor még zsidótörvény — úgy indokolták, hogy a budapesti kamarában sok a zsidó tag s az ő érvényesülésüket kell nemzeti szempontból visszaszorítani. Ma már azonban, részben ezen törvényjavaslatnál fogva is, a helyzet teljesen megváltozott, így nagyon helyesnek tartom, hogy ez az aránytalanság reparálódik jelen törvényjavaslat azon intézkedése folytán, hogy az olyan kamarákban, amelyekben a tagok száma ezernél több, az ezren felül minden 200 tag után még egy rendes és egy póttagot kell választani, így azután úgy alakul a helyzet, hogy Budapestről lesz 5050 tag után 24 országos választmányi tag, a többi 12 kamara 12.858 tagja után 48. Az 1936 : I. t"..*c.-szerint a funkcionáriusok, országos választmányi tagok, fegyelmi bírák stb. három évre választattak, a jelen törvényjavaslat szerint öt évre választják őket. Ez különben már előzőleg, tekintettel a háborús időkre, rendeletileg megvalósíttatott. Normális időben a hároméves ciklusok rendszere jobbnak látszik: új emberek új ideákkal jönnek, jobban képviselik a változó és alakuló nézeteket. Ma be kell látni, hogy a helyzet mas, a kipróbált, tapasztalt orvostisztviselők biztosítják a kialakult rendet. A törvényjavaslat 4. §-a szerint az orvosi kamarákban a választásra jogosult tagok hat százalékának megfelelő számú zsidó tagnak lehet választási joga. Ez az intézkedés megfelel az ügyvédi rendtartás módosításáról és kiegészítéséről szóló 1941 : XIII. t.-c.-nek. Az 1939 : IV. t.-c. intenciói csak így vihetők keresztül. A nagy zsidólétszámú kamaráknál megtörténhetett az a tény, hogy az erőmérkőzés alkalmával az a keresztény frakció jutott győzelemhez, amelyet a zsidó választók támogattak, így voltakép ők döntöttek. Helyes a 6. §. intézkedése, hogy amennyiben a kamarai tagok sorába felvett orvosról kiderül a felvétel után, hogy voltakép már a felvételt meg kellett volna tagadni : fegyelmi eljárás alapján töröltessék a tagok sorából. A 7. §. a kamarába való felvételt szabályozza az előző törvénynél szerencsésebben. Előzőleg megesett, hogy az egyik kamarából a törlés már megtörtént, a másikban azonban a felvétel még nem, így az illető a véletlen összejátszása folytán esetleg hetekig egyik kamarához sem tartozott. A 8. §. szintén pontosabban írja körül az 1936 : I. t.-c. 31. §-át, amely arra vonatkozik, hogy az orvos csak abban a községben, illetőleg városban, a körorvos abban a körzetben folytathat magángyakorlatot, amelyet felvételi vagy átjegyzési kérvényében megjelölt. Ezt az intézkedést az ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartom. A törvényjavaslat 9. §-a szintén a szerzett tapasztalatok s a kamarák kérése alapján rendezi a közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő kamarai tagok fegyelmi bíráskodás szempontjából való hovatartozandóságát. Megesett a múltban, hogy ezen kamarai tagok mind a kamarai, mind az intézmények fegyelmi bíráskodása alá vonattak. A törvény azon intézkedése, hogy a magángyakorlat folyamán felmerült fegyelmi vétségek elbírálását a kamara hatáskörébe, a hivatali tevékenység során történt szabálytalanságokat pedig ezen fegyelmi hatóság elbírálásába utalja, minden tekintetben helytálló. Viszont az is helyes, hogy a hivatalos részről befejezett fegyelmi ítélet csak akkor érdekli a kamarát, ha az orvosetikai vonatkozású.
