Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-271

271. szám. m 271. szám. A felsőház igazságügyi, iparügyi, valamint kereskedelemügyi és közlekedési bizottságának l együttes jelentése „a nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira, valamint áz egyházak elnevezésére utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról" szóló 268. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! A felsőház igazságügyi, iparügyi, valamint kereskedelemügyi és közlekedési bizottsága a mai napon tartott együttes ülésében letárgyalta a címben említett törvényjavaslatot és jelentését az alábbiakban terjeszti a t. Felsőház elé : A javaslat a nemzet nagyjainak, a szenteknek, az egyházak nagyjainak, valamint az egyházaknak tiszteletét, tehát a nemzeti érzést, a vallásos kegyeletet és általában a jó ízlést kívánja megoltalmazni azzal, hogy a nemzeti és egyházi nagyok, továbbá a szentek nevének és az egyházak elnevezésének, valamint a reájuk utalt megjelöléseknek, ábrázolatoknak az üzleti tevékenység körében való használatát korlátozza. Ez a korlátozás nem abszolút tilalom formájában valósul meg, ami nem is volna indokolt, mert a védelmezni kívánt tekintélyekre vonatkozó megjelöléseknek az ő eszmei jelentőségükhöz nem méltatlan irányú és színvonalú ipari vagy kereskedelmi tevékenység körében való használata nem okvetlenül sérti a vallási, illetve* nemzeti érzést. Ezért a javaslat abszolút tilalom helyett engedélyezési rendszert követ, amennyiben 1. §-ának első bekezdésében a fölsorolt megjelöléseknek szóbanforgó használatát az ügyköre szerint illetékes miniszternek a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve megadott engedélyétől teszi függővé. Az 1. §. második bekezdése szerint az engedélyezési kényszer is csupán a törvény hatálybalépése után szándékolt használatra vonatkozik ; ellenben nem terjed ki a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogok alapján gyakorolt használatra. Súlyos esetekben azonban, ha tudniillik a használat a nemzeti vagy a vallásos érzést sérti, az illetékes miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a használat jogát megszüntetheti. Ezért kártérítés sem jár. A 2. §. az 1. §-ban foglalt rendelkezések megszegését két hónapig terjedhető elzárással büntetendő kihágásnak nyilvánítja. Különleges rendelkezés hiányában. Felsőházi iromány. 1939—1944. V. kötet. 37