Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-268
268. szám. 277 kiterjed, másfelől a vállalatra illetékes miniszter mérlegelheti, vájjon a vállalkozás iránya és színvonala, illetőleg a forgalombahozott cikk jellege megengedhetővé teszi-e az illető védett név használatát, avagy olyan-e, amely sértené vagy nem kívánatosan érintené az ahhoz fűződő megbecsülést. Az 1. §. második bekezdése a szerzett jogok lehető fenntartásának elvénél fogva általában kiveszi a törvény hatálya alól a hatálybalépése előtt gyakorolt használatokat. Azonban ennek az elvnek sem lehet feltétlenül érvényt szerezni. Amenynyiben nagyobb súlyú közérdek kívánja, — miként erre jogalkotásunkban számos példa mutat — a szerzett jogok sem maradnak érintetlenül. Amidőn a jelen jogalkotásnak az a célja, hogy bizonyos neveket az azokhoz fűződő kegyelettel vagy megbecsüléssel össze nem férő használattól megóvjon : felette visszás helyzet állana elő, ha ez a védelem csupán a jövőben vethetne gátat ily használatok keletkezésének, ellenben a már azelőtt gyakorolt használatokat továbbra is tűrni kellene. Ezért a következő rendelkezés lehetővé teszi a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogok alapján gyakorolt használat megszüntetését is, ha az a nemzeti vagy a vallásos érzést sérti s ennek eldöntését ugyanazokra a miniszterekre bízza, akik az előző rendelkezés szerint a jövőre szóló engedélyezés kérdésében határoznak. Még ez a rendelkezés is lehetőén kíméli a szerzett jogokat, mert csak a nemzeti vagy vallási érzést valósággal sértő, tehát a súlyos esetekre korlátozza a megszüntetést, továbbá módot nyújt méltányos határidő kitűzésére is. Végül szükséges és helytálló annak a kimondása is, hogy a használat megszüntetéséért kártérítés nem jár, mert sem jogelvi szempontból, sem méltányosságból nem lehet kártérítési követelést engedni oly magánérdekért, amelynek alapját a törvény közérdekből szüntette meg. A 2. §-hoz. Ez a §. a megfelelő büntető rendelkezéseket tartalmazza, kihágássá nyilvánítva az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő használatot és vétséggé minősítve a cselekményt, ha azt a nemzeti vagy a vallásos érzést sértő módon követik el. ' A 3. §-hoz. Ez a §. a törvény hatálybalépése és végrehajtása felől rendelkezik. Budapest, 1941. évi június hó 11. napján. Dr. Madocsay László s. k., m, kir. igazságügyminiszter. Dr. Varga József &. fc, m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter. i *
