Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.

Irományszámok - 1939-212

576 212. szám. A tényleges kiadások főbb csoportjai a következő képet mutatják : 1936/37. 1937/38. 1938/39. személyi járandóságok nyugellátások hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások beruházások állami adósságok , összesen millió pengő 3511 247-6 46-9 524-0 50-7 84-3 1.304-6 368-7 254-4 48-3 566-7 88-5 54-2 1.380-8 403-9 272-7 55-0 845-0 74-7 72-2 1.723-5 A személyi járandóságok, nyugellátások, hozzájárulások, beruházások a tényleges kiadások összességéhez viszonyítva százalékszerűen csökkentek, növekedett ellenben az állami adósságok szolgálata és a dologi kiadás, ami természetesen nem annyit jelent, hogy összegszerűleg az előbbiek is emelkedést ne mutatnának. Ha ennek okait kutatjuk, elsősorban a területvisszacsatolás jelentkezik mint legfőbb ok minden csoportban ; a személyi járandóságoknál jelentkező 17 millió, ugyancsak a nyugellátásoknál jelentkező 18-9 millió pengő tulkiadás, a korpótlék rendszeresítésének és a családi pótlék felemelésének a következménye, éppen ily irányt követ az önkormányzatok alkalmazottainak fizetés- és nyugdíjellátása. A dologi, stb. kiadások 690'5 millió pengős előirányzatával szemben mutatkozó 154-5 millió pengő túlkiadásból 39*8 millió pengő az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásával kapcsolatos, azonban ennek ellenértéke az üzemeknél a bevételi előirányzattal szemben elért többlet. Ugyanezt mondhatjuk a Máv. 18*9 millió pengőt kitevő túlkiadásáról is. A további túllépés az állami javak karbantartásával, felújításával és kiegészítésével kapcsolatos. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki (itt megfelelő bevételi tétellel ellensúlyozottan) a pénzverési költségek, továbbá a^ inségakciók, stb. A beruházásoknál 17*4 millió pengő túllépés mutatkozik, amiből 12'6 millió pengő a külön törvényes felhatalmazások alapján túlnyomórészt közmunkákra fordított összeg. Az állami adósságok szolgálatánál 3*2 millió pengő tulkiadás mutatkozik, ami a váltópénzszükséglet pénzverési nyereségének a következménye, mert ezt a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett felhasználni. Az 1938/39. évi költségvetésben és külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadási előirányzattal szemben az ugyanezen évi tényleges kiadások 214*9 millió pengő túllépést mutatnak, ezzel szemben bizonyos megtakarítások is mutatkoztak. Ezeknek és az előirányzat nélküli kiadásoknak összehasonlító táblázata a következő : Megtakarítás Tulkiadás Előirányzat nélküli kiadás m illi ó pengő 16-6 1-5 3-7 21-8 168-9 12-6 3*4 184-9 1-9 32-2 17.7 az átmeneti kiadásoknál ; 16-6 1-5 3-7 21-8 168-9 12-6 3*4 184-9 1-9 32-2 17.7 16-6 1-5 3-7 21-8 168-9 12-6 3*4 184-9 1-9 32-2 17.7 16-6 1-5 3-7 21-8 168-9 12-6 3*4 184-9 51-8