Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.

Irományszámok - 1939-210

210. szám. 485 Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. A képviselőház 1937. évi október hó 28-án hozott határozatán alapszik s II. részlete az emlékmű költségeire a képviselőház által megszavazott 25.000. P hozzájárulásnak. 2. tétel. A kölcsön szolgálatára vonatkozó új megállapodás értelmében az 1937/38. év második felében esedékessé vált összegek is az 1938/39. évben kerültek kifizetésre, amivel szemben a költségvetésben csak egyévi szolgálat fedezéséről történt gondoskodás. 3. tétel. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. t.-c. é. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kötött egyezmény, illetve a hivatkozott törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről és az ezzel összefüggő egyes pénzügyi intézkedésekről szóló 1938 : XXV. t.-c. alapján létrejött újabb megállapodás, valamint a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925 : XXXV. t.-c. 27. §-ában foglalt rendelkezés szerint azt a többletet, amellyel a váltópénzérmék előállítási költségét azok névértéke meghaladja (pénzverési nyereség), a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett fordítani. E kiadást ellensúlyozza a pénzügyi tárca 12. »Állami pénzverő, főkómlőhivatal, főfémjelző- és fémbeváltóhivatal« címe rendes bevételeinek 1. »A pénzverő ós melléküzemei bevételei« rovata keretében elszámolt azonos összegű bevétel. 4. tétel. A bíróság székházában levő üzlethelyiségek hivatali helyiségekké való, az előző évben megkezdett átalakításának folytatólagos költségei okozták. 5. tétel. Az 1938 : XXIV. t.-c. alapján a Szent István jubileumi év alkalmából Székesfehérvárott tartott Országgyűlés rendezésével kapcsolatban felmerült költségek okozták. 6. tétel. Néhai báró Wlassics Gyulának, a közigazgatási bíróság és a felsőház volt elnökének, valamint dr. Vórtessy Sándornak, a kabinetiroda nyugalmazott főnökének, mint a nemzet halottainak temetési költségeit a kincstár fedezte, 7. tétel. A Tanács felállítását magasabb honvédelmi érdekek tették szükségessé.