Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.

Irományszámok - 1939-154

16 154. szám. népességének vallási megoszlásával helyes arányban álljon és hogy fenntartassék az az arány is, amely a világháború előtt fennállott helyzetben az egyes vallásfelekezetek főrendiházi képviselete tekintetében egymásközött fennállott. A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás tanúsága szerint azt a kérdést, hogy a vallásfelekezetek képviseletének kívánt arányosítása megfelel-e a történeti hagyományoknak és a fennálló állapotnak, a legmegnyugtatóbb módon statisztikai számadatok alapján lehet elbírálni. Ebből a célból a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás statisztikai összehasonlító táblázatot is tartalmaz, amely az 1910-es és az 1930-as népszámlálási adatokon nyugszik. Az említett összehasonlító táblázatban foglalt adatok alapján végrehajtott arányosítás útján egyfelől ; és a történelmi jogfolytonosság, a történelmi hagyományok és jogcímek tiszteletbentartása alapján másfelől az egyes keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi képviselete tekintetében az az arányszám látszik kialakultnak, amely szerint a római katolikus egyházat 29 felsőházi tagsági hely, a magyarországi református egyházat 10 felsőházi tagsági hely, a magyarországi evangélikus egyházat 5 felsőházi tagsági hely, a magyarországi unitárius egyházat 1 felsőházi tagsági hely, végül a görögkeleti egyházat 2 felsőházi tagsági hely illeti meg. Ennek az arányszámnak megállapítása után a törvényjavaslat 1. §-a akként rendelkezik, hogy : »1. §. A magyar országgyűlés felsőházának méltóságuk, illetőleg hivataluk alapján és annak tartama alatt tagjai : 1. a javadalmukba beiktatott következő római katolikus egy háznagyok : Magyarország hercegprímása, a kalocsai és az egri érsek, a csanádi, a győri, a kassai, a nagyváradi, a pécsi, a rozsnyói, a szatmári, a székesfehérvári, a szombathelyi, a váci és a veszprémi megyéspüspök, az erdélyi római katolikus egyházmegye Magyarországhoz visszacsatolt részét a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával kormányzó egyháznagy, a hajdudorogi, a munkácsi, a nagyváradi és a szamosújvári görög szertartású római katolikus megyéspüspök, az eperjesi görög szertartású római katolikus egyházmegye Magyarországhoz tartozó részének apostoli kormányzója, továbbá a pannonhalmi főapát, a jászóivári és a csornai prépost, a zirci apát, a kegyes tanítórend magyarországi főnöke, végül az esztergomi, a kalocsai és az egri székesfőkáptalan nagyprépostja; 2. az erdélyi római katolikus státus újjászervezéséig az erdélyi római katolikus egyházmegyében szervezett igazgatótanács világi elnöke vagy helyettese ; 3. a magyarországi református egyház dunántúli, dunamelléki, tiszántúli, tiszáninneni és erdélyi egyházkerületének püspökei és fő gondnokai ; 4. a magyarországi evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb két püspöke, továbbá egyetemes felügyelője és hivatalban legidősebb egyik egyházkerületi felügyelője, végül az a püspöke vagy egyházkerületi felügyelője, aki hivatalában a felsoroltak után legidősebb. 5. a magyarországi unitárius egyház hivatalban idősebb egyik elnöke ; 6. a budai görögkeleti püspök, továbbá az a magyarországi görögkeleti püspök, akit Magyarország kormányzója a miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére kijelöl.« A törvényjavaslat 2. §-a az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. t.-c. 4. §-ának B) pontját és 43. §-át hatályon kívül helyezi. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése az izraelita hitfelekezet felsőházi képviseletének szempontjából gyakorlatilag azt jelenti, hogy az izraelita hitfele-