Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.

Irományszámok - 1939-118

88 118. szám. Son Altesse Sérénissime le Régent de Hongrie : Monsieur Arno de Bobrik, Conseiller à la Légation de Hongrie à Bucarest ; Monsieur le Dr. Alexandre Kneppó, Conseiller Ministériel au Ministère des Finances ; Sa Majesté le Roi de Roumanie: Monsieur G. Caranfil, Conseiller Economique au Ministère Royal des Affaires Etrangères ; Monsieur Stefan Bogdanesco, Directeur du timbre et des successions au Ministère Royal des Finances ; Lesquels après avoir échangé leurs pleins pouvoirs reconnus en bonne et due forme, ont conclu la Convention qui suit : Article 1. La présente Convention tend à éviter aux contribuables des Etats contractants la double imposition en matière de droits de succession. Sont considérés comme droits de succession au sens de cette Convention : Les impôts qui, aux termes des dispositions légales ou des prescriptions qui les remplacent ou qui viendraient à les remplacer, sont perçues pour des transferts de biens à la suite de décès. Article 2. I. Les impôts sur les successions seront établis par l'Etat du domicile sur l'intégralité des biens laissés par le défunt — y compris ceux situés dans l'autre Etat — et ils seront perçus par l'Etat du domicile sauf les exceptions prévues à l'art. 3. II. L'Etat du domicile du défunt est celui où le défunt avait, au moment de sa mort, fixé sa résidence avec l'intention manifeste de l'y maintenir. III. S'il a un domicile dans chacun des deux Etats où à défaut du domicile dans un des deux Etats au sens du II alinéa, l'Etat dont le défunt ö Főméltósága Magyarország Kormányzója: Bobrik Arno urat, Tanácsost a bukaresti Magyar Követségen ; dr. Kneppó Sándor urat, Miniszteri Tanácsost a Pénzügyminisztériumban ; Ö Felsége Románia Királya: Caranfil Gy. urat, Gazdasági Tanácsost a Királyi Külügyminisztériumban ; Bogdanesco István urat, a bélyeges vagyonátruházási illetékek Igazgatóját a Királyi Pénzügyminisztériumban ; akik jó és kellő alakban elismert meghatalmazásaik kicserélése után a következő Egyezményt kötötték : 1. cikk. A jelen Egyezménynek célja, hogy szerződő Államok adófizetői megóvassanak a hagyatékoknak kettős megadóztatásától. Ezen Egyezmény értelmében örökösödési illetékeknek tekintendők : Azok az adók, amelyek a törvényes határozmányok, vagy az ezeket helyettesítő előírások vagy pedig azon előírások értelmében fognak az elhalálozások következtében átruházott javak után szedetni, amelyek a régieket a jövőben fogják helyettesíteni. 2. cikk. I. Az örökhagyó után maradt javak összessége után, ideértve a másik Államban levő javakat is, a lakóhely Állama fogja az örökösödési illetékeket kiszabni és a lakóhely Állama fogja azokat beszedni a 3. cikkben felsorolt kivételek figyelembevételével. II. Az örökhagyó lakóhelyének Állama az, amelyben az elhunyt halála pillanatában letelepedve volt azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ott lakóhelyét állandóan meg is tartja. III. Ha mindkét Állam területén volt lakóhelye, vagy pedig a két Állam egyikében sem volt a II. bekezdés ér-, telmében vett lakóhelye, az az Állam