Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.

Irományszámok - 1939-133

122 133. szám. más különleges eljárással való fenn­tartása jár. (Ô) A legelőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapás, a földadó elengedésére igényt ad a tartós száraz­ság (aszály) és az árvíz, ha ennek folytán a legelő a gazdasági év tűl­nyomó részében nem legeltethető. (7) Az erdőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a föld­adó elengedésére igényt adnak : a) az árvíz, a tűz, a hótörés és a jégtörés, a hó- és a jéggörgeteg (lavina), a szélvihar, b) a rovarok és a növénybetegségek az erdőknek valamely területrészén és nemcsak szórványosan egyes fákon, c) fiatal erdőknek az az elemi csa­pásnak számító letárolása, amit a rova­rok vagy a növénybetegségek ellen való védekezés céljából az erdőrendészeti hatóság elrendelt, d) a tartós szárazság (aszály) össze­függő nagyobb területeken, ha a fiatal faállományt olyan mértékben károsítja meg, hogy annak legalább egynegyed részét okvetlenül pótolni kell. (s) A nádasoknál, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a föld­adó elengedésére igényt adnak : a) a jégeső, a tüz, a hótörés és a jégtörés, b) a növénybetegségek a nádasnak valamely területrészén. (9) A földadó elengedésére igényt ad a (2)— (s) bekezdésben fel nem sorolt más, esetről-esetre felmerülő elemi csa­pás is, ha annak földadóelengedésre igényt adó minőségét a pénzügyminisz­ter a földmívelésügyi miniszterrel egyet­értőleg kimondja. 4. §. (1) Az adózók az elemi károkra vonatkozó bejelentésüket az ezzel meg­bízott két képviselőjük, útján közösen is megtehetik. Megbízott képviselő csak az lehet, aki maga is birtokos vagy bérlő ugyanabban a károsult dűlőben, amelyben a megbízóknak birtokuk van. Az a birtokos vagy bérlő azonban, akinél a földbirtok összes kataszteri tiszta jövedelme ezer pengőt (nyolcszázhatvankét aranyko­ronát) meghalad, minden esetben kü­lön írásbeli bejelentést köteles tenni. (2) A bejelentési határidők a kö­vetkezők : a) A jégeső, az árvíz, a tűz, a hőütés (hőguta), a fagy, a hótörés, a jégtörés által okozott károkat — az erdőkben okozott károk kivételével — a káreset megtörténtétől számított 8 nap alatt kell bejelenteni. Árvíz esetében a 8 napi határidőt az árvíz megszűnésétől kell számítani. b) A földárja által okozott belvíz, a tartós szárazság (aszály), a rovarok, a növény betegségek, a mezei egerek által előidézett károkat — a réteknél, a Jegelőknél és az erdőkben okozott károk kivételével — a termés szo­kásos letakarítási idejének kezde­tét legalább 15 nappal megelőzőleg kell bejelenteni. c) A tartós szárazság (aszály) által a réteknél és legelőknél okozott károkat legkésőtíb június hó 15. napjáig, a rovarok vagy a növénybetegségek által a szőlőkben okozott károkat pe­dig a b) pont szerint, de legkésőbb szeptember hó 15. napjáig kell beje­lenteni. d) Az erdőkben okozott károkat a káresettől számított 30 nap alatt kell bejelenteni. (3) Olyan esetekben, amikor az elemi csapás közvetlenül a termés letakarí­tása előtt vagy letakarítása közben következik be, a kárt a bejelentési határidőre való tekintet nélkül azonnal be kell jelentem. 5. §. (1) Az elemi csapás mérvét a kataszteri birtokív helyrajzi számai­nak megfelelő földrészletek szerint ne­gyedrészekben kell megállapítani és ennek megfelelően a földadó egyne­gyed, kétnegyed, háromnegyed, vagy négynegyed részben engedhető el. (2) A kár mérvének megállapítása során a kárbecslés időpontjában ka­taszteri holdankint mutatkozó termés mennyiségét az illető mívelési ágban és minőségi osztályban közönséges gaz­i:.

Next

/
Thumbnails
Contents