Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.
Irományszámok - 1939-63
63. szám. $1 IL RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Nemzetvédelmi szempontból való jelentőségének megfelelően a gümőkór és a nemibetegségek elleni küzdelem állami feladattá nyilváníttatik. Minthogy azonban a jelenlegi államháztartási viszonyok között a védekezés állami intézményeinek kiépítése elsősorban az 1938 : XX. törvénycikkel ezekre a célokra engedélyezett keretben történhetik, a védekezés terheinek viselésében — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a jelen törvénytervezetben meghatározott módon és mértékben az önkormányzati testületeknek, a kötelező betegségi és öregségi, stb. biztosítás intézeteinek és intézményeinek, valamint az ilyen célú egyesületeknek és intézményeknek (így különösen alapoknak, alapítványoknak) is részesedniük kell. A 2. §-hoz. A gümőkór gyógyításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a beteg idejekorán gyógykezelésbe kerüljön. Az (i) bekezdésbe foglalt rendelkezés a gyógykezeltetési kötelezettség kimondásával ezt a célt kívánja szolgálni, melytől még akkor is kedvező eredményt lehet remélni, ha csupán morális értékkel bír s azzal büntető joghatály egybekötve nincsen. Ugyanezt a célt szolgálja a munkaadónak munkavállalójával szemben kimondott figyelmeztetési kötelessége. Minthogy pedig a betegségi biztosító intézeteknek jelentékeny anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállaló kellő időben kerüljön gyógykezelésbe s ekként korai megrokkanása elkerülhető legyen, a javaslat a munkaadóra külön kötelezettséget ír elő a tekintetben, hogy a megbetegedést a biztosító intézetnek is bejelentse. A bejelentés alapján az intézetnek módjában lesz ellenőriznie, vájjon a beteg megfelelő kezelésben részesül-e. A gümőkóros betegek kötelező bejelentésére nézve a 141.049/1912. B. M. számú rendeletben történt először összefoglaló intézkedés. Ennek értelmében : 1. A bejelentés kötelező minden községben egyaránt, ha tüdősorvadásban vagy nyilt mirigy- és csonttuberkulózisban szenvedő egyén elhal. 2. Törvényhatósági és rendezett tanácsú városokban, járási székhelyeken és mindazon községekben, amelyeknek köz alkalmazási orvosuk van, a bejelentés kötelező haláleseteken kívül akkor is, ha az 1. pontban felsorolt betegek lakást változtattak vagy a lakásból a beteg kórházba vagy egyéb gyógyintézetbe távozik. 3. A bejelentés kötelező továbbá, ha a nyilt tüdő vészben, gégesorvadásban, avagy mirigy- és csonttuberkulózisban szenvedő beteg : a) másokkal együtt sűrűn lakott helyiségben társait veszélyezteti ; b) intézetekben, internátusokban, szegényházakban, árvaházakban, penziókban, hotelekben, stb. többekkel együtt lakik, együtt étkezik, vagy vendégfogadókban, kávéházakban, étkezőhelyiségekben, élelmiszereket tartó üzlethelyiségekben és hasonló rendeltetésű helyeken alkalmazva van s akár közvetve, akár közvetlenül a tuberkulózis terjesztése szempontjából környezetére veszedelmes ; c) ha ilyen eset iskolákban fordul elő és pedig akár a tanszemélyzet, akár a tanulók között. E rendelet intézkedései célszerűek s összefüggenek azzal a felismeréssel, hogy a gümőkór fertőző betegség. Mivel azonban a Felsőházi iromány. 193&—1944. II. kötet. jj
