Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.
Irományszámok - 1939-63
70 63, szám. drágább intézményei a gümőkór elleni küzdelemnek. A napi ápolási díj rendesen 6—8 pengő körül van. Ezeknek az intézményeknek fejlesztése azonban ennek ellenére szükséges, mert a bennük elért gyógyulási eredmények ezt mindenben megokolttá teszik. 2. Kórházak gümőkóros osztályai főképpen azt a célt szolgálják, hogy az ott felvett betegeken a gümőkór gyógyításában jól bevált műtéti beavatkozásokat elvégezzék. Ide kerülnek azok a gümőkóros betegek is, akik emellett másfajta olyan betegségben szenvednek, amely kórházi ápolást igényel. Az ápolási díj általában a kórházi ápolási díjaknak felel meg, s napi 4—5 pengő körül mozog. 3. A meglévő intézményeken felül a nagy számú gümőkóros beteg elhelyezésére gondoskodni kell olyan kisebb költséggel létesíthető intézményekről is, ahová azok kerülnek, akik a gümőkórnak már előrehaladott állapotában vannak s akiket szociális és preventiv egészségvédelmi okokból kell családjuk köréből kiemelni. Ide kerülnének azok is, akiknél légmellkezelés járóbetegkezelés formájában nem végezhető el. Könnyebb betegek is elhelyezhetők itt, akiket rá akarnak arra szorítani, hogy környezetükre veszélyt ne jelentsenek, másrészt betegségüknek súlyosbodását megelőzzék. Ezek az ú. n. tüdőbetegotthonok. A magaslati szanatóriumok létesítése betegágyanként körülbelül 20.000 pengőbe kerül s a kórházakban új férőhelyek költsége betegágyanként kb. 10.000 pengőt igényel, ezzel szemben ezeket a tüdőbetegotthonokat ágyanként 5—6 ezer pengőből fel lehet állítani. Számos esetben azonban még ennél is kevesebbe kerül felállításuk, mert kis költséggel járó átalakítás útján meglévő s e célra felajánlott épületeket is fel lehet használni. A tüdőbetegotthonok rendszerének kiépítését teszi szükségessé az a körülmény is, hogy a gümőkórosok elhelyezésére szolgáló ágyakban nálunk ezidőszerint még igen nagy hiány van s így elsőrendű követelmény, hogy a rendelkezésre álló hitelkeretekből minél több betegágy létesíttessék. Az országban jelenleg 5742 ágy áll gümőkóros betegek rendelkezésére, amelyek így oszlanak meg : szanatóriumi ágy 2593 kórházi ágy • 2679 gyógyiskolai ágy 470 Általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy legalább annyi ágyra van szükség a gümőkóros Betegek gyógykezelésével, elhelyezésével kapcsolatban, mint ahány ember egy évben az országban gümőkórban meghal. Magyarországon a gümőkórban elhunytak száma jelenleg évenkint 13—14.000 között van, eszerint tehát mintegy 13.500 ágyra lenne legalább szükség. Ezzel szemben csak 5742 ágy áll rendelkezésre, de ebből is le kell számítani a 470 gyógyiskolai ágyat, úgyhogy tulajdonképpen csak 5268 ágy szolgál jelenleg a gümőkórosok rendelkezésére. Ez kereken 39%-nyi ellátottságnak, vagyis 61%-os hiánynak felel meg. Magyarországon tehát távolról sincs elég ágy a gümőkórosok részére, s így a szükséglet biztosításánál az olcsóságra törekvés nemcsak takarékossági célt, hanem a rendelkezésre álló pénzügyi keretek közt a betegek gyógyítására és elkülönítésére szolgáló intézmények szélesebbkörű kiépítésének lehetőségét is szolgálja. c) A gümőkór elleni küzdelem során gondoskodni kell arról, hogy a gondozóintézet által betegnek talált és gyógyintézeti elhelyezésre nem szoruló gümőkóros betegek megfelelő gondozásban részesüljenek. Ennek a gondozásnak a feladata, hogy az egyént megfelelő életmód folytatására rászoktassa, illetve ránevelje, a beteg környezetét a fertőződéstől megóvja és gondoskodjék arról, hogy a beteg a gondozóintézettel a kapcsolatot fenntartsa. Ezt a gondozást a gondozó-
