Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-63

48 63. szám. síteni köteles. Az értesített személy a fertőzőképesség megállapításának felülvizsgálását kérheti. (s) A (2) bekezdés értelmében bejelentett beteg felgyógyulását a kezelőorvos, elhalálozását a halottkém, lakásváltoztatását pedig maga a beteg, illetőleg az ápolására s gondozására kötelezett személy bejelenteni köteles. A fertőző gümőkórban szenvedő vagy arra gyanús személyek katonai szolgálatból történt elbocsátását az illetékes katonai parancsnokság jelenti be. (4) A (2) és (3) bekezdés alapján tett bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni. (5) Az előző bekezdésekben megszabott bejelentési és nyilvántartási kötelezettség, valamint felülvizsgálati eljárás szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. 3. §. (1) A közhivatalnok, az orvos, úgyszintén mindazok, akik állásuk, hivatásuk vagy foglalkozásuk körében gümőkóros megbetegedésről tudomást szereznek, e betegség tekintetében titoktartásra kötelesek. (2) Ha a beteg betegségét nem gyógykezelteti vagy a fertőzés meggátlására vonatkozó orvosi rendelést nem tartja meg, a titoktartás kötelességét nem szegi meg az, aki a betegségről a hatóságot, a munkaadót vagy a beteg részéről fertőzés közvetlen veszélyének egyébként kitett más személyt értesíti. / „(3) Az orvosra nézve a titoktartás az előbbi bekezdésben megállapított feltételek hiányában sem kötelező azokkal szemben, akik a beteggel közös háztartásban élnek. Ugyancsak nem kötelezi titoktartás a biztosító intézetekkel, illetőleg biztosító szervekkel szemben az intézet, illetőleg szerv orvosát sem. (4) A jelen §. (1) bekezdésébe foglalt tilalom nem érinti a honvédorvosoknak katonai szabályok alapján fennálló közlési kötelezettségét. 4. §. (1) Minden gyermeket kisdedóvodába, gyermek- vagy napközi otthonba való felvételekor, továbbá hatodik, tizedik és tizenötödik életévében is gümőkóros megbetegedés szempontjából orvosi vizsgálatnak kell alávetni. (2) Az egészségvédelmi szolgálat, a gyermekvédelem, a bábaszolgálat, úgyszintén a kisdedóvodák, népiskolák, középiskolák, középfokú iskolák, végül az általános és szakirányú tanonciskolák nevelő- és oktató személyzete és egyéb alkalmazottai körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Ilyen alkalmazásban állókat, valamint a magánbábákat ebből a szempontból időközönkint ellenőrizni kell. (3) Közfogyasztásra szolgáló élelmiszerek és italok, továbbá fogyasztásra szánt élvezeti cikkek, gyógyszerek (szérumok) és tápszerek ipari előállításában, kezelésében vagy forgalombahozatalában, végül a fodrász-, kozmetikai és manikür ipar körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. Ilyen alkalmazásban állókat ebből a szempontból időnkint ellenőrizni kell. Amennyiben az e bekezdésben megjelöltek részére munkakönyvet vagy munkaigazolványt állítanak ki, őket annak kiállítása előtt is meg kell vizsgálni és úgy ennek, mint az időközi vizsgálatnak eredményét a munkakönyvbe vagy münkaigazolványba be kell jegyezni. (<t) A háztartásban alkalmazottakat, akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendszeresen és a munkaerejüket egészen vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, dajkák, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók stb.), valamint a biztosításra kötelezett bejárókat a fertőzőképes gümőkóros megbetegedés szempontjából időközönkint ellenőrizni kell, a dajkaszolgálatra vállalkozókat pedig evégből minden mun-