Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-62

62. szám. 25 azon a bizottság tagjain és az előadón kívül csak a fellebbező fél vehet részt, akit a felszólalás joga is megillet. A bizottság előadója szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter. által kijelölt pénzügyi tisztviselő. A tárgyaláson ezen felül ugyancsak szavazati jog nélkül a pénzügyigazgatóság és a pénzügyminiszter kiküldöttje is részt vehet, (s) A határozathozatal feletti tanácskozáson csak az elnök, a bizottság tagjai és az előadó lehetnek jelen. Az előadó a tanácskozás során olyan új adatot vagy érvet, amelyet a tárgyaláson jelen volt fél előtt fel nem említett, nem hozhat fel. Az elnök gondoskodik arról, hogy a tényállás minden irányban felderíttessék. Ha a bizottság szükségesnek találja — esetleg a tárgyalás elhalasztásával — szakértők meghallgatását vagy más bizonyitásfelvételt is elrendelhet. (9) A döntőbizottság határozatképességéhez az elnökön és előadón kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. A döntőbizottság tagjainak kizárására — ideértve a döntőbizottság elnökét is — az 1911 : I. törvénycikk 59—67. §-ait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a kizárási kérelem folytán a döntőbizottság nem alakítható meg, a kizárás felől a döntőbizottság tagjainak teljes ülése határoz és a határozathozatalból ilyenkor a kifogásolt tagok sincsenek kizárva A döntőbizottságnak ügyvéd tagja a bizottság előtt feleket nem képviselhet. (10) A döntőbizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Az elnököt mindenkor megilleti a szavazás joga. Ha az elnök szavazatával a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az a vélemény válik a döntőbizottság határozatává, amelyhez az elnök szavazatával hozzájárult. (11) A döntőbizottság határozatait indokolni köteles ; az eljárási költségek tárgyában határozathozatalnak helye nincsen. (12) A döntőbizottság előtt, amennyiben a felek nem törvényes képviselőjük Felsőházi iromány. 1939—1944. II. kötet. útján járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. (13) A döntőbizottsági eljárásnak a jelen §-ban meghatározott rendelkezéseken felül esetleg szükséges részletes szabályait, valamint a döntőbizottság ügyrendjét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg 40. §. (1) A pénzügyigazgatóságnak a társulati adó, a tantiemadó és a társulati vagyonadó jogossága és összegszerűsége kérdésében hozott határozata ellen — a 39. §-ban említett esetek kivételével — a.m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (2) A pénzügyigazgatóságnak a társulati adó megosztása tárgyában hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. III. Cím. Büntető rendelkezések. 41. §. (1) Ha a vállalat adóbevallását az előírt határidőben nem adta be, a kivetés során megállapított társulati adónak, tantiemadónak és társulati vagyonadónak 10%-át, ha pedig az adóbevallását a hozzáintézett felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt sem adta be, vagy a kívánt adatokat a kitűzött határidőn belül nem szolgáltatta be, vagy a kívánt felvilágosításokat nem adta meg, amennyiben mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, a megállapított társulati adó, tantiemadó és társulati vagyonadó 50%-át fizeti pénzbírság fejében. (2) Az (1) bekezdés értelmében fizetendő pénzbírságot a m kir. adóhivatal az adóval egyszerre állapítja meg. (3) Mellőzni kell a pénzbírság megállapítását, ha a vállalat adójának elsőfokú kivetéséig igazolja, hogy adóbevallásának beadását vétlenül mulasztotta el, avagy a hozzáintézett felhívásnak hibáján kívül nem tett eleget. (4) Törölni kell a pénzbírságot, ha a vállalat a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. (5) Helyesbíteni, vagy törölni kell a pénzbírságot, ha a kivetett adó a jog4