Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.

Irományszámok - 1939-62

6â. szám. If az évi 2%-ot csak az annak bemutatását követő évtől kezdve igényelheti s a szerződés létrejötte és az annak bemutatása között eltelt időre a kedvezményt többé nem érvényesítheti. Ha a szerződésből a szénjogok vételára nem tűnik ki, vagy aggályosnak mutatkozik, a m. kh\ adóhivatal a vételár nagyságát a jelen pont rendelkezései szempontjából a m. kir. bányakapitányság meghallgatásával állapítja meg ; 10. a vállalat külföldön levő üzlet telepeinek értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegeket, feltéve, hogy azokat a részvényesek, vagy a társasági tagok között sem egészen, sem részben fel nem osztották. Ugyanilyen elbírálás alá esnek a vállalat tulajdonában levő külföldi kibocsátású részvények értékesítése folytán az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, ha a külföldi részvénytársaság részvényeinek legalább 25%-a a vállalat tulajdonában volt, vagy a részvények a külföldi telep értékesítése következtében jutottak a vállalat tulajdonába. A nyereségként el nem számolt ezeket az összegeket a vállalat az adóbevallással egyidejűleg a pénzügyminiszternek bejelenteni köteles. (2) A pénzügyminiszter a vállalat kérésére az adó alól mentesítheti azokat az összegeket, amelyeket a vállalat anyagi helyzetének rendezése céljából a részvényesek vagy hitelezők ingyenesen juttatnak a vállalatnak, feltéve, hogy a juttatás a vállalat fennmaradása érdekében szükséges. 16. §. Az adókivetésre illetékes hatóság a mérleget és a veszteség-nyereségszámlát megvizsgálhatja abból a szempontból, hogy a vállalat által kölcsönvett tőkék saját tőkéjével arányban állanak-e és ennek folytán az ezek után kifizetett, vagy jóváírt kamatok és jutalékok nem jelentik-e a nyereség egy részének a vállalat tökeérdekeltsége javára való elvonását. A vállalat által igénybevett kölcsönök után fizetett vagy jóváírt kandaloknak és jutaFelsőházi iromány. 1939—1944. II. kötet. lékoknak azt a részét, amely a fentiek szerint a vállalat tőkeérdekeltsége javára való elvonásnak tekinthető, továbbá általában a kamatoknak és jutalékoknak azt a részét, amely a piacon szokásos hitelfeltételeket meghaladja, a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani, illetőleg a veszteségből le kell vonni. 17. §. (i) Ha a részvénytársaság és részvényesei között, a korlátolt felelősségű társaság és tagjai között, a belföldi vállalat és külföldi telepe között, a külföldi vállalat és belföldi telepe között, továbbá az ugyanabba az érdekközösségbe (konszernbe) tartozó vállalatok között s végül a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 : XX. törvénycikk hatálya alá eső kartelbe lépett vállalatok között létrejött adásvételi jogügylettel kapcsolatban az egymás részére átengedett vagyontárgyak ára tekintetében aggály merül fel, az adó kivetésére illetékes hatóság köteles a felszámított, vagy megállapított árakat adókivetési szempontból kiigazítani. (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az olyan vállalatok adóztatása esetében is, amelyek külföldi vállalatokkal léptek valamely, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásra. 18. §. A tantiemadó alapja: 1. a vállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, a választmányi és végrehajtóbizottsági tagok, a napibiztosok, továbbá a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői, végül felszámolás esetében a felszámolók részére az ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás, az állami, törvényhatósági és községi (városi) vállalatoknál pedig a felsoroltakkal azonos vagy azokhoz hasonló feladatkörre szervezett bármily elnevezésű bizottságok tagjainak javadalmazása ; 2. a vállalat által elszámolt mindaz a bizalmas kiadás, amelynek mibenlétét a vállalat nem tárja fel és amelynek kifizetését nem igazolja.