Felsőházi irományok, 1939. II. kötet • 58-108. sz.
Irományszámok - 1939-63
6?. szám. 97 Ha a megszüntetett szakrendelésen működő biztosító intézeti orvost tüdőbeteggondozó intézeti orvosként alkalmazzák, a biztosító intézettel a megszüntetett tüdőbetegrendelésre vonatkozóan kötött szerződése megszűnik. ((2) bekezdés.) Ilyen esetekben az lesz a helyzet, hogy az orvos a biztosító intézet kötelékében végzett gyógyító munkáját megszakítás nélkül a gondozóintézetben folytatja. ( (3) bekezdés.) Amennyiben a biztosító intézet megszüntetett tüdőbeteg szakrendelésen működő orvos a tüdőbeteggondozó intézethez nem vétetik át vagy a tüdőbeteggondozó intézeti alkalmaztatást nem fogadja el, gondoskodni kell arról, hogy a biztosító intézetnél fennállott eddigi alkalmazása megszűnjön. ( (4) bekezdés.) Az (5) bekezdés az orvos érdekeit kívánja védeni azáltal, hogy a megszüntetést egyévi felmondáshoz köti. Az 59. §-hoz. Tekintettel arra, hogy a tüdőbetegség elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében a biztosító intézetek tüdőbeteg szakrendelései az 58. §-ban foglaltakhoz képest megszüntethetek azokon a helyeken, ahol tüdőbeteggondozó intézet működik, a biztosító intézeti tüdőbeteggyógyítás feladatait a legtöbb esetben a gondozó intézet fogja ellátni. Ebben a helyzetben nyilvánvalóan tarthatatlan lenne, hogy a biztosított kétféle eljárásnak legyen alávetve, egy gyógykezelési eljárásnak a gondozóintézetben és egy gyógykezeléssel kapcsolatos s más biztosítási segély kiszolgáltatásával járó biztosító intézeti orvosi eljárásnak. A kétféle eljárást a betegek érdekében nyilvánvalóan egyesíteni kell olyan szabályok alapján, amelyeket a később kialakuló gyakorlat igényeihez képest kell majd megállapítani. Figyelemmel arra, hogy az említett egységes eljárás körvonalai most még előre nem láthatók, célszerű az eljárás szabályozásával a belügyminisztert megbízni. A 60. §-hoz. Az 59. §-hoz fűződő indokolásban elmondottak megvilágítják annak szükségességét is, hogy a tüdőbeteggondozó intézetben kezelt biztosítottaknak, illetőleg igényjogosult családtagjaiknak gyógyszerekkel ellátása egy kézben, a gyógykezelést intéző orvos kezében maradjon. A biztosító intézet érdekei kellően megvédetnek azzal a rendelkezéssel, amely szerint a gondozó intézeti orvos a biztosító intézet gyógyszerrendelési szabályait figyelembe venni köteles. Ugyancsak az 59. §• szál kapcsolatban elmondottakból következik, hogy a gyógyszerrendelés tekintetében követendő részletes szabályokat annakidején a belügyminiszternek kell megállapítania. A 61. §-hoz. A jelen törvényjavaslat 36. §-ának (3) bekezdése értelmében minden vármegye székhelyén nemibeteggondozó intézetet kell felállítani. Minthogy a Kárpátalján a törvényhatósági szervezet kiépítése ezideig nem történt meg, ennekfolytán ezen a területen a gondozóintézeti székhelyek kijelölésének jogát a belügyminiszterre kellett ruházni. A 62. §-hoz. A fertőző betegségek kötelező bejelentésével kapcsolatosan a 36.500/1930. N. M. M. számú rendelet hatálya nem terjesztetett ki Budapest székesfővárosra, mert a székesfővárosnak a betegek bejelentésére és nyüvántartására vonatkozó, a 177.270/1937. számú polgármesteri határozaton nyugvó rendszere a korszerű igényeknek megfelel. Amikor a fertőzőkép es vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedések bejelentését és nyilvántartását a törvényjavaslat 2. §-a új alapkora fekteti, a fentiekre tekintettel Budapest székesfővárosra a korábbi jogállapot fenntartása indokoltnak mutatkozik. A jelen törvényjavaslat figyelembe veszi azt is, hogy a gümökór és a nemibetegségek elleni küzdelem céljára Budapest székesfővárosban jól kiépített, a továbbfejlesztésre igen alkalmas s a jelen elrendezés elgondolásának különben is megfelelő szervezet és intézmények állanak rendelkezésre. Erre való tekintettel Felsőházi iromány. 1939—1944. II. kötet. 13
