Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-22
22. szám. m Jogvesztés kikötése. Magánjogunk általános szabályai szerint a felek szerződésben jogvesztést is köthetnek ki/t. i. hogy nemfizetés esetében a. vevő a már kifizetett vételárrészleteket elveszti. Ez azonban csak akkor terheli a vevőt, ha azt kifejezetten elvállalta (Kúria 178/1929., Jogi Hírlap Magánjógi Döntvénytára I. 20.). A részletfizetési kedvezmény elvesztése. Az eladó mai jogunk szerint azt is kikötheti, hogy egy vagy több részlet fizetésének elmulasztása esetében a vevő elveszíti a részletfizetés kedvezményét s hogy ilyen esetben az egész vételár esedékessé válik. Mégpedig bírói gyakorlatunk szerint a részletfizetés elmulasztásához fűződő jogvesztés még akkor is beállhat, ha az adós a korábbi lejáratkor az esedékes részleteknél nagyobb összeget törlesztett (102/1914., Magánjogi Döntvénytár IX. 83.). Ha a szerződés szerint: bármely, tehát a legcsekélyebb vételárrészlet fizetésének az elmulasztása is kifejezettenbontó feltételül köttetett ki, a mulasztó fél a kikötés nem lényeges voltának a kifogásával hatályosan elő nem állhat (Kúria 2.062/1922,, Magánjogi Döntvénytár XXI; 6.). A szerződésben megszabott jogkövetkezményt azonban a hitelező az adóssal szemben bírói gyakorlatunk szerint nem jogosult alkalmazni, ha időközben á felek a kikötött feltételektől eltérően, több évre visszamenőleg enyhébb gyakorlatot követtek ; ilyen esetben mindaddig, amíg az enyhébb gyakorlat .megmásításáról a hitelező az adóst nem értesíti, az enyhébb gyakorlat irányadó (Polgárijogi Határozatok Tára 462.). Kötbér kikötése. Fennálló jogunk szerint árurészletügylet iránt kötött szerződésben is helye van elvileg kötbér kikötésének. A kötbért azonban magánjogi ügyekben a bíróság az eset körülményei szerint akkor is mérsékelheti, ha a felek a kötbér mérséklését a szerződésben kifejezetten kizárták (Kúria 7.186/1929., Jogi Hirlap V. 1033.). Az áru eladása a vevő veszélyére, A felek az árurészlet iránt kötött szerződésben kiköthetik, hogy ha az eladó tulajdonjogát fenntartotta és az ügylettől megfelelő körülmények fennforgása mellett eláll, az árut visszavehesse és hites személy közreműködésével elárvereztethesse. Az ilyen szerződésbeli kikötés a bírói gyakorlat szerint lényegileg egyet jelent azzal a joggal, amely az eladót a Kt. 352. §-a alapján kikötés nélkül is megilleti. A különbség csak az, hogy a felperes a szerződés alapján a tulajdonjog fenntartásával már átadott árura vonatkozóan is érvényesítheti azt a jogot, amelyet különben a törvény alapján csak abban az esetben érvényesíthetne, ha az árut még át nem adta volna (Kúria 3.260/1930., Jogi Hírlap V. 1.157.). Abban az esetben, midőn az eladó tőzsdei vagy piaci árral nem bíró árut nem hiteles személy útján, hanem szabadkézből adott el, azt a bíróság úgy tekinti, mintha az eladó az eladott áru felett sajátjaként rendelkezett és a szerződéstől elállott volna (Kúria 602/1901., Döntvénytár III. folyam 22. 253. 1.). Önsegélyt a felek természetesen nem köthetnek ki szerződésben, mert ez kényszerítő jogszabályainkkal ellenkeznék. Váltóvétel .Fennálló jogunk szerint nincs akadálya annak, hogy árurészletügyletnél az eladó a hátralékos vételárkövetelés biztosítására a vevőtől váltót vegyen*
