Felsőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-57., I-II. sz.
Irományszámok - 1939-17
17. szám. 73 elbánás alá legyen vonható. A szabályszerű elbánás alá vonás csak abban az esetben foganatosítható, ha az államfő a szabályszerű elbánás alá kerülő tisztviselőt a szolgálat alól felmentette. A szabályszerű elbánás alá vonásnak erre a módjára a volt közös külügyi szolgálatban is szükség volt. Igazolják ezt azok a rendelkezések, amelyek az »Ö Császári és Apostoli Királyi Felségének Bécsben 1870. november 12-én kelt legmagasabb elhatározásával jóváhagyott nyugdíj szabályzat« 8. szakaszában foglaltattak. Ezen rendelkezések szerint »azon követségi hivatalnokok, akik saját hibájukon kívül más körülményeknél fogva és nem szolgálati képtelenség miatt, valamint nem saját kérelmükre mentetnek fel szolgálatuk alól, a rendelkezési állományba lépnek«, amely rendelkezési állományban való maradás tartama a szolgálati működésből való kilépéstől számított két évet meg nem haladhat. »Amenynyiben az illető hivatalnok ezen idő alatt valamely tényleges szolgálati állásban újból nem lenne alkalmazható, ez esetben az illető nyugalomba helyeztetik«, még abban az esetben is, ha előírt szolgálati idejét be nem töltötte volna. A fenti rendelkezések azt mutatják, hogy a külügyi szolgálat különleges voltából folyó helyzetek annakidején szintén elő állhattak, így tehát már akkor is fennforgott a szüksége annak, hogy ilyen esetek bekövetkezésére különleges jogszabályok alkottassanak. A birodalmi tanács delegációjának 1869. évi augusztus hó 26-án tartott gyűlésében hozott, a cs. és kir. külügyi szolgálat 1911. évi évkönyvének 439. oldalán közölt határozatából kivehetőleg a közös hatóságoknál működő alkalmazottak és hozzátartozóik ellátását szabályozó törvény alkotása is tervbe volt véve s e törvény megalkotása esetén a közös nyugdíj szabályzat és annak egyéb különleges rendelkezései — köztük a szóbanforgó rendelkezés is — minden bizonynyal felvétettek volna a Magyar Törvénytárba. Mindezekre való tekintettel a magyar külügyi szolgálatra nézve is nemcsak kívánatosnak, de szükségesnek is mutatkozik a becsatolt törvényjavaslat előterjesztése, amely hivatva lesz a fentjelzett körülmények esetén az említett tisztviselőknek szolgálati érdekekből hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonását lehetővé tenni. Budapest, 1939. évi június hó 19. napján. gr. Csáky István s. k., m. kir. külügyminiszter. Felsőházi iromány. 1939—1944. I. kötet.
