Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-393

74 393. szám. gosulatlanul felvett összeget nem lehet jóhiszeműen felvett ellátásnak tekinteni, és azt a nyugdíjasnak, illetőleg özvegynek esetleg járó ellátásból le kell vonni, az ellátás teljes megszüntetése esetén pedig közadók módjára kell behajtani. (3) Ha a nyugdíjas vagy az özvegy a bejelentést elmulasztja vagy tudva valótlan adatokat jelent be, az illetékes miniszter annak az elsőfokú fegyelmi bizottságnak (bíróságnak, szervnek) javaslatára, amelynek illetékessége alá a nyugdíjas, illetőleg özvegyeknél a férj a tényleges szolgálatban tartozott, az ellátásnak egészben vagy részben, időlegesen vagy véglegesen való beszüntetését rendelheti el. A miniszter határozata ellen közigazgatási bírósági vagy más bírósági eljárásnak nincsen helye. (4) A jelen fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásában követendő eljárást a minisztérium rendeletben állapítja meg. II. Fejezet. A férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozása. 6. §. (1) A jelen fejezet hatálya alá tartoznak azok a férjes nők, akik a) az államnál, b) az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóságnál, intézetnél, üzemnél vagy más intézménynél, c) az állam által vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, testület, intézet vagy más intézmény által kezelt vagy fenntartott üzemnél, gazdaságnál, vállalatnál, intézetnél vagy más intézménynél ellátásra igényt adó állásban (alkalmazásban) tényleges szolgálatban állanak, tekintet nélkül arra, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint az ellátásra igényt adó legkisebb szolgálati idejüket betöltötték-e vagy nem. (2) A jelen fejezet hatálya alá nem tartoznak azok a férjes nők, akiknek három vagy ennél több ellátatlan gyermekük van. 7. §. (1) A férjes nőt nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítéssel el kell a szolgálatból bocsátani, ha a vele közös háztartásban élő férjnek az 1. §. (4) bekezdésében meghatározott forrásokból származó keresete, nyugdíja és azzal kapcsolatos egyéb járandósága, vagy keresetének és nyugdíjának, valamint azzal kapcsolatos egyéb járandóságának együttes összege az alább felsorolt összegeket meghaladja és pedig a) ha a férjnek vagy a nőnek főiskolai képzettsége van, az állami rendszerű VI. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozatára megállapított fizetés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes öszszegét, b) ha a férjnek vagy a nőnek középiskolai végzettsége vagy ezzel egyenlő értékű képzettsége van, az állami rendszerű VII. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozatára megállapított fizetés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes öszszegét, c) ha a férjnek középiskolai végzettségnél kisebb képzettsége van, az állami rendszerű VIII. fizetési osztály legmagasabb fizetési fokozatára megállapított fizetés és az állomáshelyre megállapított kisebb összegű lakáspénz együttes összegét. (2) Ha a férjes nőnek egy vagy két ellátatlan gyermeke van, az (1) bekezdésben meghatározott legkisebb összegeket gyermekenkint 10%-kal emelni kell. (3) Az (1) bekezdésben említett állomáshelyen azt a várost (községet) kell érteni, amelyben a férjnek keresetforrása van. Ha a keresete több városban (községben) lévő forrásból származik, állomáshelynek a férj állandó lakóhelyét kell tekinteni. (4) Ha a 6. §-ban megjelölt állásban (alkalmazásban) szolgálatot teljesítő férjes nőnek a képzettségének megfelelően az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott javadalmazása van és a férje ugyancsak a 6. §-ban megjelölt