Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-387

387. szám. 49 Ki kell azonban fizetni a gyermeknevelési pótlékot, ha az igényjogosult meghal, további hat hónapon át. Ugyancsak ki kell fizetni a pótlékot, ha az igényjogosult baleset vagy betegség miatt keresetképtelen vagy munkaviszonya bármely okból hibáján kívül megszűnik és új alkalmazást hibáján kívül nem kap, avagy katonai szolgálatot teljesít, további három hónapon át, de legfeljebb annyi időre, amennyi időn át a megszakítást megelőzően munkaviszonyban állott. Azt az igényjogosultat, aki valamely hónapban a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet értelmében eső vállalattól tizenötnél kevesebb vagy hetenként háromnál kevesebb munkanapra kapott munkabért, úgy kell tekinteni, mintha az illető hónapban nem állott volna munkaviszonyban. 4. §. A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igény megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben a gyermek meghalt vagy tizennegyedik életévét betöltötte vagy az igényjogosultnak a tartási kötelezettsége a gyermek irányában megszűnt. Ha az igényjogosult a gyermek eltartásáról nem gondoskodik, a gyermeknevelési pótlék annak jár, aki a gyermeket eltartja. 5. §. A félévnél régebbi gyermeknevelési pótlékra igény nem érvényesíthető. II. Fejezet. A gyermeknevelési pótlék és járulék. 6. §. A gyermeknevelési pótlék minden egyes gyermek után havonkint öt pengő. 7. §. A gyermeknevelési pótlék fedezésére az ipari (kereskedelmi), valamint a bánya- és kohóvállalatok kötelesek a náluk alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisztek), továbbá — a kereskedősegédek kivételével — az iparossegédek és más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámának és a járulékegységnek szorzatával meghatározott Összeget negyedévenkint, az évnegyed első hónapjának 5. napjáig, egyenlő részletekben a családpénztárba előzetesen befizetni. A gyermeknevelési pótlék fizetésére és a tartalékalap (9. §.) létesítésére a számadási évben előreláthatóan szükséges pénzösszeg osztva a járulék fizetésére kötelezett vállalatokban alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisztek), iparossegédek és más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámával, adja a pengőértékű j árulékegységet. Az előző bekezdésekben említett munkáslétszám megállapításánál a férfiakat teljes számban, a nőket pedig létszámuk kétharmad részében kell figyelembe venni. A járulékegység mérvét az előző bekezdések értelmében egy-egy számadási évre az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár (16. §.) javaslata alapján az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. A számadási évben alakult vállalatok alakulásuk évében az iparügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapítandó szabályok szerint kötelesek járulékot fizetni. A késedelmesen befizetett járulék után késedelmi kamatot kell fizetni. A járulékot és a késedelmi kamatot nem lehet a munkabérből levonni. 8. §. A családpénztár a gyermeknevelési pótlékot — esetleg a m. kir. postatakarékpénztár útján — havonta fizeti ki az igényjogosultnak. A szakmai családpénztár (10. §.) a befolyt járulékból á gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárba befizeti. Ha a szakmai családpénztár a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék kifizetésére szükséges Összeget teljes egészében fedezni nem tudja, a hiányzó összeget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár folyósít] a

t 7 Felsőházi iromány. 1935—1940. IX. kötet.