Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-385

44 385. szám. ban részesülő nyugdíjasok, özvegyek, árvák és kegydíjasok, valamint úgy a tényleges, mint a nyugdíjas alkalmazottak családi pótlékban részesülő családtagjainak egészségügyi ellátásáról is. Az állami tisztviselők, az állami üzemi alkalmazottak, sőt a magántisztviselők, az ipari munkások egészségügyi ellátása is rendezve van. Indokolt tehát, hogy a közszolgálatban állók fentebb említett és a családtagokkal együtt, több mint 100.000 személyt kitevő csoportjának egészségügyi ellátása sürgősen rendeztessék. A kormánynak ismételten kifejtett szociális és általános közegészségügyi célkitűzéseivel sem egyeztethető össze, hogy az alkalmazottaknak ily nagy tömege az egészségügyi ellátás nélkül maradjon. Mivel az eddig végzett számítások és az e téren szerzett tapasztalatok szerint önálló intézmény létesítése, a közületek és biztosítottak számottevő megterhelése nélkül, nem lehetséges, az önkormányzatok közigazgatási alkalmazottainak és a nem állami tanszemélyzetnek egészségügyi ellátását az OTBA keretén belül lehet a leggazdaságosabban és a legcélszerűbben megoldani. Tekintettel arra, hogy az 1921 : XLVI. t.-c. 1. §-ának hetedik bekezdése az OTBA-t csak az állami alkalmazottak részére létesítette, a vármegyei, városi és községi alkalmazottakat és a nem állami tanszemélyzetet az OTBA-ba csak törvényhozási úton lehet bekapcsolni. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a szóbanforgó önkormányzati alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak stb.), továbbá a nem állami tanszemélyzet kötelékébe tartozó alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak stb.) az OTBA-ba bekapcsolását rendelettel szabályozhassa. A törvényjavaslat 2. §-a az említett alkalmazottak által fizetendő betegsegélyezési járulékot az állami alkalmazottakra nézve érvényes 1921 : XLVI. t.-c. 1. §-ának hetedik bekezdésével azonos módon állapítja meg. A törvényjavaslat 3. §-a felhatalmazza a kormányt, hogy a vármegyei, városi és községi alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendezése céljából, a törvényhatóságokat és megyei városokat arányos hozzájárulás viselésére kötelezhesse. Az OTBA szolgáltatásaira igényjogosultak ugyanis betegsegélyezési járulék címén általában 1'5%-ot fizetnek, azonkívül az állami alkalmazottak Nyugdíjjárulék Alapja az OTBA-nak évi 700.000 P-n felüli hozzájárulást ad. Jelenleg az OTBA bevételeiből egy OTBA tagra fejenként közel évi 21 P esik. A vármegyei, városi és községi alkalmazottaknak 1-5%-ot kitevő betegsegélyezési járuléka azonban átlag fejenként csak évi 11—15 P-re tehető. Mivel az említett tisztviselői csoportoknak az OTBA-ba bekapcsolódása esetén a nyújtandó szolgáltatások tekintetében, az OTBA jelenlegi tagjai és a most bekapcsolandó nem állami alkalmazásban álló tagok között nem lehet különbséget tenni, viszont a bekapcsolásra kerülő tagok kisebb anyagi hozzájárulása az OTBA pénzügyi egyensúlyát veszélyeztetné, az évenkint és fejenként mutatkozó átlag 6—10 P-t kitevő különbözetet a közületeknek kell vállalniok, ami ezekre nem jelent számottevő megterhelést. A törvényjavaslat 4. §-a továbbá felhatalmazza a kormányt arra, hogy a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézetére vonatkozó szabályokat megfelelően módosíthassa. Erre egyrészt azért van szükség, mert az 1914 : XXXVI. t.-c. 71. §-a a nyugdíjintézet kötelékébe tartozó minden elhalt alkalmazott után a nyugdíjintézet terhére temetési járulékot biztosít. A nem állami tanszemélyzet-