Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz.

Irományszámok - 1935-384

384. szám. 39 16'5%-os, egy 10—12 szolgálati évvel rendelkező II. osztályú altisztnél fizetésének 16*6%-os, egy 7—9 szolgálati évvel rendelkező díjnoknál havidíjának 16%-os, egy a XI. fizetési osztálynak 2. fizetési fokozatába tartozó tisztviselőnél fizetésének 13*5%-os, egy a IX. fizetési osztálynak 2. fizetési fokozatába •tartozó tisztviselőnél fizetésének 9*7%-os, egy a VIII. fizetési osztálynak 2. fizetési fokozatába tartozó tisztviselőnél pedig fizetésének 7'8%-os emelésének felelne meg. A (2) bekezdés meghatározza, hogy a feleség után a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség a férjével közös háztartásban él. Ez ma is élő jogszabály, mert ugyanezt a rendelkezést tartalmazza a 7.000/1925. M. E. számú rendelet 69. pontjának (2) bekezdése. Ennek a rendelkezésnek újból való felvétele az összhang biztosítása céljából szükséges. A (3) bekezdés kimondja, hogy az alkalmazottnak az olyan feleség után, akinek a családi pótlék Összegét elérő keresete vagy ellátása van, családi pótlék nem jár. Ilyen rendelkezés részben ezidoszerint is érvényben van. A 3.000/1932. M. E. számú rendelet 15. §. (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az alkalmazott nem részesülhet felesége után családi pótlékban, ha a feleség az államnál vágy az állammal viszonosságban álló hatóságnál, hivatalnál, stb. tényleges szolgálatban áll vagy azoktól ellátásban részesül. A (3) bekezdés tehát az előbb idézett rendelkezést szigorítja olyképpen, hogy jövőben a feleség után családi pótlék nem jár abban az esetben, ha a feleségnek bárhonnan származó keresete vagy ellátása a családi pótlék havi összegét eléri. Ezt a rendelkezést az egyenlő elbánás elve is indokolja. A 3.000/1932. M. E. számú rendelet ugyanis csak közszolgálati kereset vagy ellátás esetén vonta meg a feleség után a családi pótlékot, tehát a családi pótlék járt abban az esetben, ha a feleség magánszolgálatban állt vagy ha más keresettel rendelkezett. A (4) bekezdés szerint azok az alkalmazottak, akik a törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdésében megállapított összegnél magasabb összegű családi pótlékban részesülnek, ezt a magasabb összegű családi pótlékot* megtartják. A 3.000/1932. M. E. számú rendelet ugyanis a fegyveres testületek altisztjeinek családi pótlékát —- így a feleség után járó családi pótlékot is—nem csökkentette. A törvényjavaslat ezen a helyzeten nem kíván változtatni, a fegyveres testületek altisztjei tehát továbbra is az ezidoszerint járó családi pótlékban fognak részesülni, vagyis az első csoportban havi 13*60 P-ben, a második » » 12*40 P-ben, a harmadik » » 11*20 P-ben. A (4) bekezdés azonban kimondja, hogy a feleség után az előbbiekben említett összegű családi pótlékban csak azok az alkalmazottak részesülnek, akik a törvény hatályba lépésének időpontjában ilyen összegben már részesülnek, a jövőben kötött házasság esetén azonban a feleség után már csak a 2. §. (1) bekezdésében megállapított összegű családi pótlék fog járni. A S. §-hoz. Az (1) bekezdés szerint az érvényben álló jogszabályok szerint más családtag után engedélyezhető családi pótlék a feleség után megállapított összeggel jár. Az 1912 : XXXV. törvénycikk 9. §-a ugyanis lehetővé teszi, hogy méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a miniszter családi pótlékot engedélyezhessen más család-